Kérdések és válaszok: automatikus információcsere

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az automatikus információcserét a legmegfelelőbb eszköznek tartják arra, hogy a nemzeti adóhatóságok az őket megillető, külföldön keletkező jövedelemből/vagyonból származó adót beszedhessék – írja az RSM DTM blogja.

Az Európai Unió honlapján tegnapelőtt jelent meg egy cikk az automatikus információcserével kapcsolatban gyakran felmerül kérdésekről. Tekintettel arra, hogy ez a jelenleg legfontosabb eszköz, ami globálisan hatást gyakorol majd a jövőbeni (és már a jelenlegi) adózási szabályokra és szokásokra, jelen blogban összefoglaltam a cikkben megjelent válaszokat.

Alapvetően mit jelent az adózási célú automatikus információcsere?

Az automatikus információcserét a legmegfelelőbb eszköznek tartják arra, hogy a nemzeti adóhatóságok az őket megillető, külföldön keletkező jövedelemből/vagyonból származó adót beszedhessék.

A rendszer keretein belül a tagállamok összegyűjtik az illetékességi területükön a belföldi illetőséggel nem rendelkező személyek által realizált jövedelemmel kapcsolatos információkat és azokat továbbítják azon tagállam adóhatósága részére, amelyben a személy illetőséggel bír. Az információcserét biztonságos számítástechnikai (CCN – Carrier Comfort Network) rendszeren keresztül bonyolítják. A rendszer teljes mértékben megfelel az EU adatbiztonsági szabványának.

Mért érdemes ezt uniós szinten végrehajtani?

Egyrészt a belső piac miatt, másrészt hatékonysági szempontból szükséges; egy koherens, következetes és átfogó módszert biztosít az információ automatikus cseréjére, amely teljes mértékben összhangban van az OECD Globális Sztenderdjével, és amely bezárni hivatott a nemzeti és bilaterális szabályozásból eredő kiskapukat.

Továbbá, az adóhatóságok és adózók szemszögéből jogbiztonságot teremtő, költségmegtakarító és tehercsökkentő intézkedéseket tartalmaz, illetve egyenlő elbánást biztosít.

Mi volt az a 2014. októberi ECOFIN találkozón elért megállapodás, amely áttörést jelent az automatikus információcserét illetően?

A tagországok elfogadtak egy bizottsági javaslatot, amely az automatikus információcserét Európában a lehető legszélesebb hatállyal terjesztené ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2017-től a tagországok adóhatóságai már automatikusan meg fogják osztani egymással a legtöbb jövedelmi és vagyoni kategóriára vonatkozó információt, magánszemélyek és bizonyos társaságok esetében. Megegyeztek továbbá, hogy Ausztria további egy év haladékot kap az intézkedések bevezetésére.

Az elfogadott irányelv alapján az Unióban teljes adótranszparencia lesz, illetve a globális információcsere szabványának alkalmazásához is biztos alapot nyújt.

Az utóbbi években hogyan fejlődött az automatikus információcsere intézménye?

Az EU a világon elsőként vezette be – ugyan korlátozott hatállyal – az automatikus információcsere intézményét 2005-ben, a Megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelv („megtakarítási irányelv”) bevezetésével. A megtakarítási irányelv értelmében a tagállamok automatikusan megosztják egymással az területükön illetőséggel nem bíró személyek által kapott kamatokra vonatkozó információkat (Ausztria és Luxemburg kivétel, ők átmenetileg a forrásadóztatást alkalmazzák helyette).

2014 márciusában (több évnyi egyezkedés után) mind a 28 tagország elfogadta a megtakarítási irányelv módosított változatát (beleértve Ausztriát és Luxemburgot is).

Ezzel párhuzamosan a G20 csoport pénzügyminiszterei 2014 februárjában elfogadták az OECD által 2013-ban publikált, automatikus információcserére vonatkozó globális sztenderdet, amely szintén 2017-től kerül alkalmazásra először (bővebb információ angol nyelven itt található.)

Az Európai Bizottság – válaszul a globális sztenderdre – 2013 júniusában előterjesztett egy javaslatot a Tanács 2011/16/EU adózás területén történő közigazgatási együttműködési irányelv („közigazgatási együttműködési irányelv”) módosítására. A módosítás értelmében az automatikus információcsere tárgyi hatálya – többek között – kiterjedne az osztalékra, tőkenyereségre és a pénzügyi bevételek illetve számlaegyenlegek egyéb formáira is. (Bővebb információ magyar nyelven itt található.)

Ezt a módosítási javaslatot fogadták el most a héten (2014. október 14-én) az EU pénzügyminiszterei.

Van-e még jelentősége a megtakarítási irányelvnek az új intézkedések tükrében?

A módosított közigazgatási együttműködési irányelv elfogadásával a megtakarítási irányelv tulajdonképpen okafogyottá vált (mivel az előbbi lényegében lefedi az utóbbit és jóval szélesebb tárgyi hatállyal rendelkezik), így a jogszabályi átfedések elkerülése érdekében a Bizottság most fontolóra veszi a megtakarítási irányelv hatályon kívülre helyezését.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adó üzletágvezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---