Kisokos a bérbeadásból származó jövedelem adózásáról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kinek kell-e adószámot kiváltani? Milyen szabályok vonatkoznak a közös tulajdonra? Miként kell a költségeket elszámolni? Hogyan katázhat a bérbeadó? Milyen tételek csökkentik a bevételt? Miként kell az értékcsökkenési leírást elszámolni? Mindezekre a kérdésekre választ ad az adó szaklap cikke.

1. Általános tudnivalók

1.1. Az értelmező rendelkezések

Az Szja-tv. értelmező rendelkezése meghatározza az ingatlanok és az ingóságok, valamint a vagyoni értékű jog fogalmát is, amely a bérbeadással kapcsolatos rendelkezések esetében nagyon fontos.

Az Szja-tv. 3. § 29. pontja szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fa).

E paragrafus 30. pontja szerint ingó vagyontárgy az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fa).

Az Szja-tv. 3. § 31. pontja szerint pedig vagyoni értékű jognak a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga minősül.

Gyakori eset, hogy külföldi magánszemélyek hasznosítás céljából vásárolnak ingatlant Magyarországon. Kérdésként szokott felmerülni, hogy ilyen esetben hol kell a jövedelem után adózni. Az Szja-tv. 3. § 4. pontja szerint a jövedelemszerzés helye ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti állam.

2013. december 15-étől megváltozott a termőföld fogalma is a 3. § 51. pontban. Az ide vonatkozó rendelkezések szerint termőföldnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld minősül.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontja szerint mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet minősül, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet is annak minősül, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

Pontosabb lett a 3. § 53. pont alatti, a termőföld haszonbérbeadására vonatkozó fogalom is. Ilyennek minősül a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás.

A beruházási költségnek az Szja-tv. 3. § 54 pontja szerint az Szja-tv. által költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül.

                Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás
               

 Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

          

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

               

                    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

               

                    Bővebb információk és jelentkezés itt

           

1.2. Kell-e adószámot kiváltani?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) – 2010. augusztus 16-ai hatállyal módosított – 22. § (16) bekezdése alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) szerinti ingatlan bérbeadási (haszonbérbe-adási) tevékenységet folytat, és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával.

Áfa szempontjából – főszabály szerint – az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása adómentes tevékenység. A főszabály szerinti adómentesség alól kivételt jelentenek az alábbi ingatlan-bérbeadások:

  • a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló,
  • a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás, valamint
  • az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés és
  • a széf bérbeadása,

melyek kötelezően adóköteles szolgáltatások. Láthatjuk, hogy az Áfatörvény az ingatlan-bérbeadási tevékenység adókötelezettségének megítélésekor nem aszerint tesz különbséget, hogy a bérbeadás tárgya föld (termőföld) vagy épített (lakó vagy egyéb) ingatlan-e. A fentiekben felsorolt, kötelezően adóköteles ingatlan-érbeadási tevékenységek végzése esetén a magánszemély nem élhet az Art. 22. § (16) bekezdése szerinti mentesítő lehetőséggel, e szolgáltatások megkezdése előtt az általános szabályoknak megfelelően köteles áfaalanyként bejelentkezni az adóhatósághoz, és adószámot kérni.

Az Art. 22. § (16) bekezdésében foglalt mentesítő szabály csak lehetőség az adóalany részére, ezért amennyiben a természetes személy adóalany nem kíván élni azzal, és magát adóalanyként regisztráltatni kívánja, a ’T101 számú adatlapon teheti meg a bejelentését, amelynek alapján az adóhatóság adószámot állapít meg számára.

Az ingatlant bérbe dó – akkor is, ha az adóalanyként történő bejelentkezés alól az Art. 22. § (16) bekezdése szerint mentesítve van – mindig az általános forgalmi adó alanya, tehát ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó áfakötelezettségeit az Áfatörvény rendelkezései szerint teljesítenie kell akkor is, ha adószámmal nem rendelkezik.

Az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdése értelmében adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Láthatjuk, hogy maga a rendszeresség is elegendő az adóalannyá váláshoz, annak nem feltétele, hogy a gazdasági tevékenység ténylegesen eredményes, illetve jövedelmező, üzletszerű is legyen. Ezért az ingatlant bérbe adó természetes személy is – rendszeres bevételszerző tevékenységére tekintettel – az Áfatörvény alanya, melyet a bejelentési – eljárási jogi – kötelezettsége alóli mentesítés nem befolyásol.

Ennek megfelelően, a természetes személy ingatlant bérbeadó adószám hiányában is az Áfatörvény szerinti bizonylat kiállítására köteles, amely tekintettel arra, hogy nincs adószáma, csak a számlától és a nyugtától eltérő egyéb számviteli bizonylat lehet. Az adómentes ingatlan-bérbeadás – számlától, nyugtától eltérő – egyéb számviteli bizonylattal történő kisérését az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja biztosítja. Eszerint az adóalanynak nem kell számlát kiállítania az adómentes ingatlanbérbeadási szolgáltatásáról, ha gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

A Sztv. 166. § (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Az adószám hiánya általában az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve előállításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.

1.3. A közös tulajdonra vonatkozó szabályok

Az Áfa-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében a közös tulajdonban lévő ingatlan közös bérbeadása esetén az adóalanynak a tulajdonostársak közössége tekintendő. Az áfaalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig – megállapodás hiányában – az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.

E rendelkezés alapján a közös tulajdonban lévő ingatlan közös bérbeadása esetén adóalany a tulajdonostársak közössége. A tulajdonostársak közössége az áfában külön adóalanynak minősül, ezért tevékenységét külön áfa adószámon végezheti (nem valamelyik bérbe adó adószámán, hanem külön adószámon). Ha a bérbeadók képviselőt jelölnek ki, ő képviseli a tulajdonostársak közösségét az adóhatóságnál (nem a saját, hanem a tulajdonostársak közössége adószámának feltüntetésével), az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége nevében gyakorolja.

Amennyiben az ingatlant a tulajdonostársak közössége hasznosítja, akkor egy szerződés keretében kell a bérlőnek a bérbeadókkal vagy azok meghatalmazottjával megállapodnia. Nincs akadálya annak sem, ha a tulajdonostársak egyike – a tulajdonostársak meghatalmazása alapján – jár el a szerződéskötéskor.
Az Szja-tv. az ingatlan hasznosítása, az ingó bérbeadása esetére a tulajdoni hányadok szerinti adókötelezettséget írja elő a tulajdonosok eltérő rendelkezésének a hiányában, a 4. § (6) bekezdés szerint. Az ide vonatkozó rendelkezés szerint, ha az Szja-tv. másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

Amennyiben az ingatlant a közös haszonélvezeti joggal rendelkező magánszemélyek hasznosítják, akkor az e címen megszerzett bevétel után a haszonélvezeti joggal bíró magánszemélyeknek – a haszonélvezeti joguk arányában – kell a jövedelmüket és az adókötelezettségüket megállapítaniuk. Az Szja-tv. 4. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis csak a tulajdonostársak közösségére vonatkozik, és az nem terjeszthető ki a haszonélvezeti joggal rendelkező magánszemélyekre. Abban az esetben, ha az adóév végén a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztják, akkor a kifizető által levont adóelőleget a tulajdoni hányadoknak megfelelően meg lehet osztani, a magánszemély által befizetettet viszont nem.

                Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek
               

                    Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek - jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra!

                    Ízelítő a tematikából:

  •  A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás

                    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

                    Bővebb információk és jelentkezés itt

           

1.4. Haszonélvezeti jog és tulajdonjog

Gyakran előfordul az is, hogy az ingatlan haszonélvezője és a tulajdonos úgy állapodnak meg egymással, hogy közösen adják bérbe az ingatlant. Ennek nincs semmi akadálya, esetükben a megállapodás szerinti összeg lesz a bevétel, és a kiadásokat is ennek megfelelően kell felosztani.

2. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális szabályok

Az Szja-tv. 3. § 17. pontja alapján a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély sem, aki

  • az ingatlan-bérbeadási,
  • a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.

A választási lehetőség kizárólag az említett bevételekre vonatkozik, vagyis, ha az egyéni vállalkozónak más tevékenységből is vannak bevételei, azokat továbbra is egyéni vállalkozói bevételként kell kezelnie.

Amennyiben a magánszemély az egyéni vállalkozás keretén belül csak bérbeadással, vagy egyéb szálláshely-szolgáltatással foglalkozik, és a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja, akkor fontos kiemelni azt is, hogy a járulékfizetési kötelezettsége tekintetében továbbra is egyéni vállalkozó marad.

Gyakori eset, hogy az egyéni vállalkozó a saját vagy házastársával közös tulajdonban lévő ingatlant használja a vállalkozói tevékenységéhez. Ezzel összefüggésben merül fel sokszor kérdésként, hogy elszámolhat-e költséget e címen az egyéni vállalkozó, azaz bérelheti-e az ingatlant saját magától, illetve házastársától. Tekintettel arra, hogy a magánszemély egyéni vállalkozói jogállásában mint adóalany nem különül el, így jogviszony hiányában saját magával bérleti szerződést nem köthet.

Házastársával vagy tulajdonostársával köthet bérleti szerződést, a részükre kifizetett bérleti díj összegét a költségei között elszámolhatja.

2.1. A kata és a bérbeadás

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) 4. § (4) bekezdése szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha ingatlan bérbeadásból származó bevétele is van az egyéni vállalkozónak, akkor az adóévben a Katv. hatálya alá nem jelentkezhet be. Megoldást jelent, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységei közül a következő adóév kezdete előtt törölteti az ingatlan-bérbeadási tevékenységet, mivel nincs akadálya az adóalanyiság választásának, ha egyéni vállalkozás keretén kívül hasznosítja az ingatlanát a magánszemély.

A szálláshely szolgáltatás nem tartozik az ingatlan-bérbeadási tevékenység közé, így ez utóbbi esetben az adóalanyiság a Katv. szerint választható.

2.2. A tevékenységét szüneteltető evás egyéni vállalkozó bérbeadásból származó bevétele utáni adókötelezettség

Abban az esetben, ha az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, akkor az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő tevékenységeit csak akkor folytathatja, ha az egyéni vállalkozás keretén kívül folytatott tevékenységekből származó bevételről nem állít ki „evás adószámmal” számlát.

Abban az esetben, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő tevékenységeit az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt folytatja, és az ellenértékről számlát állit ki, akkor az egyéni vállalkozói tevékenységét sem szüneteltetheti, mivel a bérleti díj ilyen esetben evás bevételnek minősül.

3. A jövedelem megállapítása

A termőföldnek nem minősülő ingatlan, ingóság bérbeadásából, szálláshely-szolgáltatói tevékenységéből származó jövedelmet – kivéve, ha ez utóbbi tevékenységére a magánszemély a tételes átalányadót választja – az összevonandó jövedelmei között, ezen belül az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell szerepeltetnie a magánszemélynek.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

3.1. A bevétel

Az Szja-törvény értelmében az önálló tevékenységből származó bevételt, így a bérbeadásból származó bevételt is az Szja-tv. 2. és 4. számú mellékleteinek rendelkezései alapján kell megállapítani. Bérleti díj nemcsak készpénz lehet, hanem cserébe kapott, dolog, áru vagy szolgáltatás.

A bérleti díjon felül a bevételnek része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is (ide tartozik a közös költség, a víz, gáz, villany, távfűtés stb. díjának költsége). Gyakori kérdés még, hogyan kell kezelni a bérlő által adott kaució összegét? Ez az összeg a bérbeadónál nem minősül bevételnek, így annak összege a bérlőnél sem tekinthető elismert költségnek. Más kérdés az, amikor a bérleti szerződés megszűnik, akkor a kaució összegével el kell számolni. Abban az esetben, ha a bérbeadó a kaució teljes összegét nem adja vissza a bérlőnek, akkor a nála maradó összeg az elszámolás napján bevételnek minősül, a bérlőnél pedig költségnek.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy magánszemélyek ún. bérleti megbízást kötnek ingatlanközvetítéssel foglalkozó társaságokkal. Az ingatlanközvetítő társaságok ez alapján meghatározott jutalék ellenében segítenek a magánszemélyeknek az ingatlanok bérbeadásában. E társaságok a beszedett bérleti díjakat jutalékuk levonása után fizetik ki a magánszemélyeknek. Ilyen esetben a beszedett bérleti díj teljes összege minősül bérbeadásból származó bevételnek azzal, hogy a jutalék összege a költségek között érvényesíthető.

3.2. Szívességi használat

Egyes vállalkozások esetében gyakran előfordul a szívességi lakáshasználat is, melynek keretében bérleti díj kifizetésére nem kerül sor. Szívességi lakáshasználat esetén a Polgári törvénykönyv szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) haszonkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók. E szabályok alapján a szívességi használatba adott lakás fenntartásának a költségei a kölcsönvevőt terhelik. Ebből következően nem keletkezik adókötelezettsége az ingyenes használatot biztosító lakástulajdonosnak, ha a fenntartási költségeket a szívességi használó fizeti, vagy ha a tulajdonos részére azokat megtéríti. A szívességi használatot nem kötelező
írásba foglalni, de azt dokumentálni kell, hogy a tárgyi eszköz karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos kiadások kit terhelnek a szívességi használat során.

3.3. Üdülési jog átadása

Gyakran találkozni olyan hirdetésekkel, hogy a magánszemély eladja (például 1 vagy 2 hetes) üdülési jogát. Ebben az esetben nem beszélhetünk ingatlan hasznosításról, mivel a jogáról mond le ilyen esetben a magánszemély, így adóznia az Szja-tv. 28. §-a alapján – mint egyéb jövedelem után – kell, és a bevétel 78 százaléka lesz az adóelőleg és a 27 százalékos eho alapja.

3.4. Bérelt lakás felújítása a bérlő által

A bérbeadónál a bérlő által elvégzett felújítás költsége akkor lesz bevétel, ha a bérleti szerződés megszűnik azzal, hogy ilyen esetben a felújítási költség összegéből a bérlet megszűnésének időpontja szerinti, a felújítási költség szokásos piaci értéke lesz a bérbeadó bevétele, amennyiben a bérleti szerződésben nem rendelkeznek az eredeti állapot helyreállításáról. Amennyiben a szerződés szerint az eredeti állapot helyreállítására sor kerül a bérleti szerződés megszűnésekor, akkor nem beszélhetünk e címen jövedelemszerzésről a bérbeadó részéről.

3.5. A bevétel csökkentése

2012. január 1-jétől lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja az általa más településen  bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját az Szja-tv. 17. § (5) bekezdése szerint. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

Kérdésként vetődhet fel, hogy az e bekezdésben szereplő „település” alatt kizárólag magyarországi település értendő-e, vagy ha valaki más állam területén bérel ingatlant (például külföldi munkavégzés miatt), akkor is alkalmazható-e az említett szabály. Az említett rendelkezés alapján nem zárható ki a külföldi állam területén bérelt ingatlan díjának levonása a bevételből, ha az egyéb feltételek fennállnak.

Kérdés lehet az is, hogy a bérbe vett lakás megfizetett díját számlával, számviteli bizonylattal kell-e igazolni, vagy elegendő a bérleti szerződés. A bérleti jogviszony meglétét, illetve a bérleti díj összegét a bérleti szerződéssel lehet igazolni, de annak megfizetését ez jellemzően nem tartalmazza. A díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni.

A nem vagy nem kizárólag lakásnak minősülő ingatlan (például valamilyen arányban lakás és üzlethelyiségként szerepel a nyilvántartásban) bérleti díja viszont nem vonható le a magyarországi lakóingatlan bérbeadásából származó bevételből, mivel az előzőekben hivatkozott szabály csak és kizárólag az Szja-tv. 3. § 73. pontja szerinti lakás vonatkozásában alkalmazható, a részben vagy egészben nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadása esetére nem.

A bevételt akkor is be kell vallani az éves bevallásban, ha azt a bevételt csökkentő összeg meghaladja.

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

3.6. A költségek elszámolása

Az önálló tevékenységet végző magánszemély kétféle költség-elszámolási szabály közül választhat a jövedelemszámítás során.
Választhatja

  • a 10 százalékos költséghányad, vagy
  • a tételes költségelszámolás

alkalmazását.

3.6.1. A 10 százalék költséghányad alkalmazása

A 10 százalék költséghányad választása esetén az adózónak
- a választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia;
- a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni.

3.6.2. Tételes költségelszámolás

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor elszámolható – a bevétel mértékéig – a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt, az Szja-tv. 3. és 4. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert, valamint az igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel és az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint számolható el a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége [Szja-tv. 17. § (3) bek. ab) pont]

Termőföldnek nem minősülő ingatlan hasznosítása esetén jellemzően előforduló költség lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő költség.

Abban az esetben, ha a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek. Természetesen ebben az esetben ezek az összegek költségként nem számolhatók el. A rezsiköltségek elszámolása során előfordulhat, hogy nem az adózó, hanem a házastársa nevére szólnak a számlák. Ilyen esetben a közüzemi számlák tevékenységgel arányos elszámolásának nincs akadálya abban az esetben sem, ha azok a házastárs nevére szólnak. További költségnek minősül többek között a közös költség, a biztosítás díja is a rezsiköltségek mellett.

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg. Ilyen lehet – az összeghatáron belül – például egy konyhaasztal, háztartási gép stb. megvásárlása. Elszámolható költségként a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás (például az elhasználódott, megrongálódott vízcsap cseréje).

Az ingatlan berendezését is elismert kiadásnak lehet tekinteni, de ilyen költségnek minősül többek között az is, amikor a lakásba légkondicionáló berendezést szerelnek fel.

Hivatali üzleti útnak tekinthető a bérbeadói tevékenységgel összefüggésben felmerült utazási költség is, így különösen a személygépkocsi használata címén felmerült kiadás azzal, hogy a megtett útról útnyilvántartást is kell vezetni, és a költségelszámolás miatt cégautóadót kell fizetni.

Haszonélvezeti jog megváltása címén kifizetett összeg viszont nem számolható el bérbeadás esetén. A Ptk. 5:152. § (5) bekezdése alapján a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Vagyis a kérdéses esetben a Ptk. alapján, a haszonélvezeti jog megváltása nélkül is gyakorolható a bérleti jog, azaz a bérbeadási tevékenység megkezdésének nem feltétele a haszonélvezeti jog megváltása. Mivel a tevékenység a haszonélvezeti jog tulajdonosával közösen, illetve annak a beleegyezésével önállóan is megkezdhető, így a megváltásért fizetett összeget a bérbeadásból származó bevétellel szemben nem lehet elszámolni.

3.6.3. Értékcsökkenési leírás elszámolása

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Az ingatlan-bérbeadás és egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén elszámolható – az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint – a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbe adó, egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult.

Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik, és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből

  • a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
  • a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
  • ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt.

Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.6.4. A megszerzésre fordított összeg

A megszerzésre fordított összegnek minősül:
a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
b) a cserébe kapott ingatlan esetében a csereszerződésben rögzített érték;
c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;
d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;
e) az építés, ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, amennyiben nincs használatbavételi engedély, akkor a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyagérték;
f) az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
fa) a szerzési érték az a)–d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,
fb) az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történt;
g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki ille-téket,
ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték,
gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében nulla;
h) ingatlanlízing-ügylet útján szerzett ingatlan esetén a magánszemély által megfizetett lízingdíjak tőkerésze, a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg, a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbe vevőnek fizetett összeg. Megszerzésre fordított összeggel kapcsolatos más kiadásnak minősül többek között a fizetett előtörlesztési díj.

3.6.5. Felújítási költségek elszámolása

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése.

A felújítási költség értékcsökkenési leírás keretében történő elszámolását akkor is választhatja a magánszemély, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása.

Gyakori kérdésként merül fel, hogy kizárja-e az Szja-tv. valamely rendelkezése azt a lehetőséget, hogy az ingatlant bérbe adó a korábban megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolását valamely későbbi évben szüneteltesse (majd a következő évben folytassa), mert az egyéb elszámolható költségének összege mellett az adott évben nem tartja indokoltnak a költségek további növelését az értékcsökkenés összegével. Az Szja-tv. 3. és 11. számú melléklete csak arról rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgálónak, akkor az üzembe helyezés évében lehet átalányamortizációt elszámolni azzal, ha ingatlan-bérbeadásról van szó, akkor az ide vonatkozó rendelkezések ettől eltérnek, mivel az utóbbi esetben idő- és/vagy területarányos elszámolás jöhet szóba. Az előzőekből következően nincs akadálya annak, hogy az értékcsökkenési leírást „szüneteltesse” a magánszemély.

3.6.6. Egyéb tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása

Gyakran előfordul bérbeadás esetén, hogy az ingatlant a szálláshely-szolgáltatáshoz hasonlóan nem üresen, hanem berendezve adja ki a magánszemély.
Az Szja-tv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységének megkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – felmerült, a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló tevékenységet folytató magánszemély átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát – mint nyilvántartási értéket –, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszközök nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

Lepsényi Mária  cikkéből, amely az Adó szaklap 2014/6-os számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja, hogy mekkora lehet az értékcsökkenési leírás, miként kell nyilvántartani a tárgyi eszközöket, és milyen szabályok vonatkoznak ingóságok és termőföld bérbeadására. A szerző a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadójában is eligazítást nyújt. Az Adó szaklap 2014/6-os száma a Wolters Kluwer webáruházában is megvásárolható.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Matolcsy György MNB-elnök

    Nem történt kamatemelés és nem is várható - derül ki az MNB közleményéből.

  • posta

    Kedden a megyeszékhelyeken a főposták 19 óráig lesznek nyitva, a fővárosban egyes posták még tovább.

  • persely

    Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak jól kezdték az idei évet, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a teljes vagyon az idei első negyedév végén meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez éves szinten 8 százalékos emelkedés - mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • ellenőrzés

    A NAV e héten fokozottan ellenőrzi a fővárosi VI. és VII. kerületi jövedéki kiskereskedőket - figyelmeztet honlapján a hatóság.

  • nyitva

    A kedd éjféli szja bevallási határidőre tekintettel több helyen hosszított nyitvatartással várja az adózókat a NAV.