Kőbe vésték a tranzakciós illetéket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a Parlament: az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár is fizethet. Bár a jogalkotók magabiztosak, az Európai Központi Bank vizsgálata és az IMF-EU-hiteltárgyalások még módosíthatják a friss jogszabályt.

Bekerülők, kikerülők

A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján – amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított – 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést, valamint az államkincstár pénzügyi műveleteit is.

Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként egy ezrelék, de legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.

A bankok, a posta, az MNB és a kincstár fizet

Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.

A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie.

A kabinet a tranzakciós illeték bevezetését az adóbevétel szükségességén túl azzal is indokolta, hogy az illeték illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben.

130, 283, 380

A tranzakciós illeték első koncepciójának bevezetésekor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemcsak azt közölte, hogy befejezte az adórendszer átalakítását, hanem azt is, hogy az új illetékből 130 milliárd folyik be jövőre az államkasszába. A 2013-as büdzsétervben ezután 283 milliárd forintnyi tranzakciósilleték-bevétel szerepelt, ami a kormány munkahelyvédelmi akciótervének bejelentésekor 380 milliárdra kúszott fel.

A munkahelyvédelmi akcióterv nyomán kieső 300 milliárd forint többségét ugyanis az átrajzolt tranzakciós illeték fedezi: 100 milliárd a jegybanktól, további 100 milliárd pedig az államkincstártól folyik be, miután a friss törvény az illetékfizetők körébe bevonta a két intézményt.

Az illetékből most – a hatezer forintos limit miatt – 140 milliárdos bevételre számít az állam, az államkincstártól, az MNB-től és a munkahelyvédelmi akcióterv nyomán élénkülő gazdaságtól még 140 milliárd, vagyis összesen 380 milliárd forint bevétellel kalkulál a kormány.

Vita voksolás előtt „A spekulatív gazdaságot erősítő” bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják – mondta Schiffer András (LMP) a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában. A politikus szerint ezért a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt. Schiffer András azt is nehezményezte, hogy az európai uniós szabályok szerint központi bankokra nem vethető ki tranzakciós adó, így újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ami kizárja, hogy az illetékbevétel a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés fedezete legyen. A spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. „Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni” – mondta válaszában Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztése feltétlenül indokolt. A politikus azt is elmondta, hogy bár az ellenzéki pártok egyetértenek a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentésével, nem közlik, hogy azt miből finanszíroznák. Ez vagy azt jelzi, hogy az ellenzéki oldalon nincs kormányzóképes erő, vagy azt, hogy az ellenzék az emberek megadóztatásával, esetleg a nyugdíjak csökkentésével akarja előteremteni a szükséges forrást. Ezzel szemben a kormány a bankok és pénzintézetek megadóztatásából befolyó összeget használja erre a célra, és „attól sem riad vissza”, hogy az államkincstárat is bevonja az illeték hatálya alá – mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Maradtak kérdések

Közgazdászok, adószakértők és a jegybank is keményen kritizálta a tranzakciós illeték most elfogadott formáját: egybecsengő véleményük szerint a jegybanki és a kincstári pénzmozgások megadóztatásával az állam egyik zsebéből a másik zsebébe teszi át a pénzt.

Simor András jegybankelnök közölte, hogy az MNB nem fogja áthárítani az illetéket, mert az 2,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel érne fel (a jegybanknál elhelyezett betétek tulajdonosai az illeték miatt ennyivel kisebb kamathoz jutnának), az illeték lenyeléséből származó veszteséget viszont a jegybanktörvény értelmében a kormánynak a következő évben meg kell térítenie. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára kérdésre válaszolva hétfői sajtótájékoztatón ezt megerősítette, amikor azt mondta: a jegybank által befizetendő illeték összegének kompenzálása nem a 2013. évi, hanem a 2014. évi költségvetést érinti.

A következő hetekben dől el, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által befizetendő illetéket a MÁK hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni – mondta ugyanekkor Balog Ádám.

Rezeg a léc?

Elképzelhető az is, hogy a most elfogadott törvényjavaslat nem jelenti a tranzakciós illeték végső formáját.

Az Európai Központi Bank a kabinet kérésére vizsgálja, hogy az illeték szabályai összhangban állnak-e az uniós jogszabályokkal, az illeték kritikusai szerint ugyanis felvetődhet a tiltott jegybanki finanszírozás lehetősége.

Bizonyos, hogy a nyár közepén kezdődő IMF-EU-tárgyalásokon is a legfontosabb témák egyike lesz a tranzakciós illeték. Elemzők emlékeztettek, hogy amikor az IMF zöld jelzést adott a hiteltárgyalások megkezdésére, az illeték legfrissebb, immár törvényerőre emelkedett koncepciójáról még nem volt szó.

(Adó Online, MTI)

---