Mazars: ilyen előnyökkel jár a gyorsított járulékcsökkentés

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd - hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó.

A társaság adóigazgatója, H. Nagy Dániel az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra reagált, hogy a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a szociális hozzájárulási adó csökkentésére - 22-ről 19,5 százalékra - vonatkozó indítványt.

A szakértő hangsúlyozta: a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarországon az úgynevezett adóék - a bérköltség adó- és járuléktartalma - még régiós összehasonlításban is kifejezetten magas, így indokolt a munkáltatói terhek további csökkentése.

Hozzátette, a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. Felmerült a munkavállókat terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése vagy teljes eltörlése is, ami további, érdemi elmozdulást jelentene az élőmunka terheinek csökkentése terén, és pozitívan hatna a munkavállalók bérhelyzetére.

H. Nagy Dániel kommentárjában felidézte, a járulékmérséklési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette a kormány.

 

Egy másik, szintén 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba, és további, 22-ről 20 százalékra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Ehelyett a múlt héten az Országgyűlésnek benyújtott javaslat 2018 januárjától még nagyobb mértékben, 19,5 százalékra csökkentené a vállalkozások szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségét, és ezzel az őket terhelő bérköltséget.

A szakértő jelezte: a javaslat hátterében az a vállalás áll, amelyet a kormányzat tavaly novemberben tett az érdekképviseleteknek. Ennek lényege, hogy a szociális hozzájárulási adó további 0,5 százalékpontos csökkentése akkor várható 2018-tól, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset. A törvénymódosítás benyújtásából arra lehet következtetni, hogy ez a feltétel a kormány szerint idén teljesülni fog - fejtette ki kommentárjában a Mazars adóigazgatója.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.