Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014. adóévet érintő transzferár-dokumentáció elkészítésének közelgő határideje előtt különösen időszerű átgondolni azokat a szempontokat, melyeket a nyilvántartás elkészítésekor fontos figyelembe venni, elkerülendő ezzel a mulasztási bírságot egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során.
A transzferárazással összefüggő adminisztrációs feladatokhoz kapcsolódóan kiszabható bírságtételek igen jelentős mértékűek, első alkalommal nyilvántartásonként – a mulasztás súlyától függően – maximálisan kétmillió forintig terjedhetnek, de ismételt mulasztás esetén ennek többszörösére is rúghatnak.
Éppen emiatt érdemes tisztában lenni azokkal a szempontokkal, melyeket az adóhatóság is vizsgál és mérlegel az ellenőrzés során. Egy-egy publikált ellenőrzési eset alapján már orientálódhatunk a NAV elvárásait és álláspontját illetően, a hasonló tényállások alapján kiszabott bírság mértéke azonban jelentős eltéréseket mutathat, hiszen annak megállapítása az illetékes adóhatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik.
A legjelentősebb mulasztás természetesen az, ha az arra kötelezett adózó egyáltalán nem készít transzferár-dokumentációt a kapcsolt vállalkozásaival kötött, 50 millió forintot meghaladó értékű ügyleteire. Ilyenkor méltányosságra okot adó körülményként legfeljebb az értékelhető, ha az adózó korábban ilyen mulasztást még nem követett el, illetve ha a tranzakció értéke nem haladja meg jelentősen a jogszabály szerinti – kivételre jogosító – értékhatárt.
Utóbbi esetben is tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a kis értékű ügyletek tekintetében csak az adminisztrációs teher alól mentesül az érintett adózó, a szokásos piaci árra vonatkozóan ilyen esetekben is rendelkezni kell információval, a társasági adóalapot pedig annak ismeretében és figyelembe vételével kell kimutatni, szükség esetén korrigálni.
A vállalkozások, különösen a nagyobb cégcsoport tagjai, gyakran esnek abba a hibába, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletek nagyobb részét dokumentálják, ugyanakkor egyes csoportvállalatokra, vagy tranzakciókra nem készül nyilvántartás. A kötelezettséggel érintett tételeket legegyszerűbben a szállító-vevő folyószámlák áttekintésével lehet azonosítani, ellenőrzés során az adóhatóság is ezt teszi.
Fontos egyszerűsítési lehetőség az összevont nyilvántartás készítése, amikor a hasonló, vagy egymással szorosan összefüggő ügyleteket egyetlen dokumentációval fedjük le. Ezt a döntésünket azonban kötelezően indokolni kell a nyilvántartásban, mivel ennek elmulasztása ugyancsak bírság kiszabását vonhatja maga után. Az összevonhatóság értékelése különös körültekintést igényel, mivel sok esetben az egyes ügyletek külön-külön történő értékélésével a cég mentesülhet a nyilvántartás készítése alól, amennyiben azok 50 millió forintnál kisebb értékűek. Ha azonban ténylegesen összevonandók és egyben dokumentálandók lennének az ügyletek, bizonyosan számíthatunk bírságra az el nem készített nyilvántartás miatt.
Formai hibák esetében jellemzően a maximálisnál lényegesen alacsonyabb, általában 500 ezer forint alatti bírságtételeket szab ki a NAV. Ilyen hiba, ha nem szerepel a dokumentációban az érintett szerződés megkötésének, módosításának időpontja, vagy a szerződés hatálya. Ilyen hiányosság az is, ha nem tüntetjük fel a kapcsolt félre vonatkozó adatokat, vagy a nyilvántartás elkészítésének idejét.
A tartalmi hiányosságok már fajsúlyosabbak, s ez a bírság mértékének meghatározásakor is fontos szempont. Ilyen hibának számít, ha a piaci ár meghatározásához választott módszert nem jelöljük meg, ha a szokásos piaci árat vagy ártartományt nem mutatjuk be, vagy amikor olyan lényegi részek maradnak ki a dokumentációból, mint amilyen például a funkcióelemzés, az alkalmazott árat alátámasztó összehasonlító elemzés, vagy az ehhez felhasznált adatok bemutatása.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Ezekben az esetekben azonban már nem csak a mulasztási bírságot érintően számíthatunk szigorúbb elbírálásra, de az alkalmazott ár alátámasztottsága és ezen keresztül a társasági adóalap helyessége is megkérdőjeleződhet. Éppen ezért ezeknek a lényegi elemeknek a dokumentációban történő bemutatásán túl azok tartalmi helyességére kell különösen nagy hangsúlyt fektetni.
Mindezek miatt tehát érdemes körültekintően eljárni a transzferár-nyilvántartás összeállítása során, melyre vonatkozóan a részletes előírásokat a 22/2009. PM-rendelet tartalmazza.
A cikk szerzője Réfi Anikó, vezető menedzser, PwC Magyarország, Adó- és jogi tanácsadás.
