Mennyit ér a megbízható adózói státusz?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megbízható adózói státusz megszerzésével járó legnagyobb előny a mulasztási bírság és az adóbírság felső mértékének csökkentése lehet. Az ellenőrzési határidő rövidülése relatív előny: a NAV több módon is 180 napnál tovább húzhatja a vizsgálatokat. A jogszabályok most is lehetővé teszik az áfa-visszaigénylést az általános 75 napos határidő előtt. A BDO Magyarország írása a megbízható adózói státusz jelentette előnyöket súlyozza, és rámutat alkalmazhatóságuk korlátaira is.

Az adóhatóság szolgáltatói tevékenységének erősítéseként a jogalkotó az idei évre megalkotta azon rendszer szabályait, amelyen keresztül az adóhatóság automatikusan minősítheti a meghatározott körbe tartozó adózókat (cégjegyzékbe bejegyzett adózók; magyarországi székhellyel, telephellyel nem rendelkező olyan külföldi adóalanyok, amelyek Magyarországi teljesítési helyű ügyleteik után magyar áfa fizetésére kötelezettek, és ezért ún. áfa regisztrációt nyitottak). A szabályozás célja a jó és a rossz adózók megkülönböztetése: a jó adózókkal szemben enyhébb, míg a rossz adózókkal kapcsolatban egy szigorúbb fellépés. A pontos törvényszöveg a jó adózókat megbízható, míg a rossz adózókat kockázatos adózóknak nevezi. A két kategória egyikébe sem sorolható adózókat pedig hívhatjuk átlagos adózóknak is, akikkel szemben az adóhatóság nem lép fel ugyan szigorúbban, de kedvezményes szabályokat sem alkalmaz.

A minősítést az adóhatóság hivatalból fogja elvégezni a rendelkezésére álló adatok alapján, ugyanakkor egy esetleges kockázatos adózóként történő minősítés, vagy a várt megbízható adózói státusz elmaradásával szemben az adózók jogorvoslattal élhetnek.

Milyen adóelőnyökkel járhat a megbízható adózói státusz megszerzése? Cikkünkben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alapján az egyes kedvezményeket vettük górcső alá, felhívva a figyelmet egyes még nem kiforrott rendelkezésekre is. 

1. Az Art. 6./B.§ (1) bekezdése értelmében az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.   

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

A fenti kedvezmény a megbízható adózónál lefolytatandó ellenőrzés maximális időtartamát 180 napban határozza meg, feltéve, hogy az ellenőrzés időtartama alatt a vizsgált adózó folyamatosan megbízható adózónak minősül.

Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával indul meg, és az ellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyv átadásával fejeződik be, az adóhatóság ellenőrzési cselekményt csak az ellenőrzés határidején belül végezhet.

Az ellenőrzés határideje főszabály szerint – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. Többek között 30 napos határidő alatt kell az adóhatóságnak lefolytatnia az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló; és az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. Ezek ún. vizsgálattal lezárt időszakot nem teremtő, egyszerűbb ellenőrzési típusok, amelyek nem adókülönbözet feltárására irányulnak, pusztán egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálják (pl. könyvvezetés, bizonylatok kiállítása), vagy valamely gazdasági esemény valódiságát igyekeznek megerősíteni vagy megcáfolni. Amennyiben az adóhatóság valamilyen jogsértést tár fel az ilyen vizsgálatok során, sok esetben követi az ellenőrzést ún. bevallások utólagos vizsgálata is.

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések célja éppen ezért a bevallott vagy bevallani elmulasztott adófizetési kötelezettség összevetése a jogszabályok szerinti tényleges adófizetési kötelezettséggel, az adókülönbözetek feltárása valamint szankcionálása. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések határideje 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap.

Az Art. a feltételek fennállása esetén lehetőséget teremt az ellenőrzési határidő 90 nappal, majd újabb 90 nappal, végül 120 nappal történő meghosszabbítására. Így például egy kiemelt adózó esetében az egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés határideje akár 30 nap + 90 nap + 90 nap + 120 nap = 330 nap, míg egy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés határideje akár 120 nap + 90 nap + 90 nap + 120 nap = 450 nap is lehet. Megbízható adózók esetében ez a határidő rövidül majd le 180 napra.

Számunkra azonban kérdéses, hogy a rendelkezés elérheti-e célját, nevezetesen, hogy egy megbízható adózó esetében ne legyen szinte mindennapi munkatárs az adóellenőr, hanem igyekezzen az adóhatóság az ellenőrzést – természetesen az adóbevételeket szem előtt tartva – a lehetőségeihez mérten a legkorábbi időpontban befejezni, és erőforrásait kiemelten a kockázatos adózókra fordítani.

Szankciót ugyanis a jogszabály nem tartalmaz arra nézve, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló 180 napon belül nem fejezi be az ellenőrzést. Természetesen jelzéssel élhet az adózó a felettes szerv felé, aki utasíthatja az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására, és nyilvánvalóan a megállapítások nem alapulhatnak olyan bizonyítékokon, amelyek birtokába a 180 nap letelte után végzett ellenőrzési cselekmény során jutott az adóhatóság, ugyanakkor ezek álláspontunk szerint szankcióként nehezen értékelhetőek, hiszen különösebb hátrányt nem tartalmaznak az adóhatóságra nézve. 

A szankció hiánya mellett megemlítendő az a tény is, hogy az Art. számos olyan ellenőrzési cselekményt említ, amely nem számít bele az ellenőrzés határidejébe. Ilyen például a más adózónál – üzleti partnernél – végzett kapcsolódó vizsgálat vagy valamely külföldi adóhatóság megkeresése bizonyos tény, körülmény tisztázása érdekében.

Kifejezett ellentétes rendelkezés hiányában, olvasatunkban mindez azt jelentheti, hogy a 180 napos maximális időtartam számításánál is figyelmen kívül kellene hagyni ezen ellenőrzési cselekményeket, amellyel így a 180 nap akár hosszabb is lehet. Ha például a 90 napos ellenőrzési határidőt az adóhatóság vezetője 90 nappal meghosszabbította, de közben egy üzleti partnernél az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot végzett – tételezzük fel, hogy 30 napos egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatot – akkor a 30 napot a határidő számításánál figyelmen kívül kell hagyni, így az ellenőrzés időtartama máris 210 nap lett, amely túlterjed a 180 napon.

Összességében szintén meghaladhatja a 180 napot az az eset, ha először az adóhatóság csak egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést végez az adózónál, majd az ott szerzett tapasztalatait felhasználva azonnal megindítja a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését. Itt ugyan jogszabály szerint 2 ellenőrzés történik ezért külön-külön 180-180 napos maximális időtartam vonatkozik rájuk, mégis lehetőséget teremt az adóhatóságnak a 180 nap meghaladására, ha először csak úgymond előtanulmányokat folytat az adózónál az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálattal, majd a feltérképezett tényállás után indítja csak meg a bevallások vizsgálatára irányuló ellenőrzését, mintha először is már csak az utóbbi vizsgálatot kezdeményezte volna.  

2. Az Art. 6/C.§ (1)-(2) bekezdései alapján az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az EKAER bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa megbízható adózó esetében az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50%-a. 

A biztosított kedvezmény alapján tehát, ha a megbízható adózó bejelentési, bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy pedig hibásan teljesítette (ide nem értve a foglalkoztatottak bejelentését illetve az EKAER-el kapcsolatos bejelentést) az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki, hanem határidőt biztosít a kötelezettség pótlására, vagy a hiba javítására, és csak a határidő eredménytelen eltelte után szankcionálhatja az adókötelezettség megsértését mulasztási bírsággal. A kiszabható mulasztási bírság felső határa ugyanakkor minden esetben – tehát nemcsak az előbb említetett bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése miatt kiszabható mulasztási bírság esetén – az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50%-a.

A szabályozás előnye vitathatatlan, és a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése miatti mulasztásnál dupla kedvezményt is biztosít, hiszen először csak határidőt tűz ki az adóhatóság a hiányosság megszüntetésére, majd ennek eredménytelen eltelte esetén is legfeljebb az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50%-áig terjedő mulasztási bírságot alkalmazhat.

A fentiekhez hasonlóan az Art. 6/C. (3) bekezdése alapján az adóellenőrzés során megállapított adóhiány után az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa megbízható adózók esetében az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka. 

3. Az Art. 6/D. szakasza értelmében az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott 10.000 – 500.000 Ft közötti tartozásra – kivéve a magánszemélytől levont adóelőlegre és járulékra – évente egy alkalommal automatikus (a részletfizetés feltételeinek való megfelelősség vizsgálata nélküli) 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a megbízható adózónak.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

Az adóhatóság ennek lehetőségéről negyedévente felhívást küld a megbízható adózónak, de ugyancsak lehetőség van arra is, hogy az automatikus részletfizetés lehetőségét a megbízható adózó maga kezdeményezze, kérelmezze.

A fenti inkább jelképes kedvezménynek fogható fel, hiszen 500.000 Ft feletti tartozás a megbízható adózói státusz elvesztésével járhat, míg pl. egy kiemelt adózót vizsgálva a pár százezer forintos hátralék nem az az összeg, amely érdemben befolyásolná a társaság működését, hatással lenne a társaság cash flow-jára. 

4. Megbízható adózó esetén rövidebb általános forgalmi adó kiutalási határidővel lehet számolni: 2017. január elsejétől a kiutalás ideje 75 napról 45 napra, 2018. január elsejétől 45 nap helyett 30 napra rövidül.

Az Art. szabályozása alapján a kiutalás előtti ellenőrzések határideje a kiutalás idejével egyezik meg, így a kiutalási határidő csökkentése egyben jelenti a kiutalás előtti ellenőrzés határidejének csökkentését is. 

A kiutalási határidő rövidülésével csak 2017. január 01-től lehet számolni, ugyanakkor a jogszabályok jelenleg is lehetőséget teremtenek az általános 75 napnál rövidebb kiutalásra. Abban az esetben, ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy minden, általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet – amellyel kapcsolatosan az adólevonási jogát gyakorolja – ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, akkor a kiutalási határidő, ha a visszaigényelt általános forgalmi adó az 1 millió Ft-ot meghaladja 45 nap, ezen határérték alatti visszaigénylés esetén 30 nap. Így a megbízható adózóknak járó ilyen irányú kedvezmény szintén csak jelképes lehet azon adózók részére, akik valamennyi olyan számlájuk ellenértékét a bevallás benyújtásának napjáig megfizették, amely számla után levonási jogot gyakoroltak a bevallásban. Figyelemmel azonban a fizetési határidők átlagos hosszára, havi bevalló adózó esetében a kiutalási határidő rövidülése komoly likviditási könnyebbséget jelenthet, ha pl. 60 napos fizetési határidőkkel kell a számláit kiegyenlítenie, ezért az előzőekben ismertetett nyilatkozatot nem tudja a bevallás benyújtásakor megtenni, mert még vannak kiegyenlítetlen számlái.  

Az előzőeket összegezve a megbízható adózói státusz megszerzése számos adóelőnnyel járhat, amelyek közül a legnagyobb súlya meglátásunk szerint a mulasztási bírság és az adóbírság felső mértéke csökkentésének van. A jogszabály korlátokat is szab az egyes kedvezményekkel kapcsolatban, illetőleg pontosan meghatározza, hogy mely időpontban kell megbízható adózónak minősülnie az adózónak ahhoz, hogy az egyes kedvezményekkel élhessen. Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság az első minősítést csak az első negyedévet követően végzi el, így még maradt idő arra, hogy az adózók ellenőrizzék adókapcsolataikat, illetőleg adókötelezettségeik teljesítését (pl. adófolyószámla állapota, benyújtott bevallások teljeskörűsége stb.) annak érdekében, hogy a megbízható adózói státuszról nehogy lecsússzanak. 

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország tax managere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

---