Mikor áfamentes a vámügynöki szolgáltatás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tájékoztató jelent meg a NAV honlapján a vámügynöki szolgáltatás és az áfa viszonyáról.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) kifejezetten a vámügynöki tevékenységre vonatkozó előírást nem tartalmaz – olvasható a NAV tájékoztatójában. A vámügynök által belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésének megfelelően 27 %-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre vonatkozó valamely előírása nem alkalmazható. A vámügynök által nyújtott vámjogi képviseleti szolgáltatás jellemzően az Áfa tv. 93. § (2) bekezdésében, illetve 102. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes lehet.

Az importált termék adóalapjába beépülő szolgáltatási díj (Áfa tv. 93. § (2) bekezdés)

Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján adómentes az olyan szolgáltatásnyújtás, amelynek az ellenértéke az import szolgáltatás adóalapjába beépül. Az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartoznak azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belüli első rendeltetési helyig merülnek fel. Ilyen járulékos szolgáltatás lehet a vámügynök által ellátott vámjogi képviseleti szolgáltatás is. A vámjogi képviseleti szolgáltatás ellenértéke az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b)pontja alapján olyan esetben épülhet bele az importált termék adóalapjába, ha a képviselet díja egyértelműen és közvetlenül egy adott termékimporthoz kapcsolódik és a díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert.

A vámügynöknek az adómentesség alkalmazásához egyértelműen alá kell tudnia támasztani, hogy a szolgáltatásának ellenértéke a termékimport adóalapjába beépült. Azt, hogy a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése hogyan bizonyítható, a termékimport, valamint a vámügynök és a megbízója közötti ügylet jellegzetességei alapján határozható meg. Amennyiben a képviseletet ellátó vámügynök és a megbízója közötti szerződés/megállapodás alapján a vámügynök a szolgáltatását időszakra megállapított díj (átalánydíj) ellenében végzi, nem értelmezhető a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése.

Az Áfa tv. 95. §-a szerint adómentes termékimport esetén (42-es eljáráskóddal végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alkalmával) eljáró – és az Áfa tv. 95. § szerinti adómentességet érvényesítő – közvetett vámjogi képviselő szolgáltatása esetén például, ha a közvetett vámjogi képviselő megbízása eseti jellegű és a meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására is, a vámügynöknek közvetlen lehetősége van a szolgáltatása ellenértékét a termékimport adóalapjában érvényesíteni és ezt egyértelműen alá is tudja támasztani.

Termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás (Áfa tv. 102. §)

Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termékhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Az Áfa tv. 102. §-a alapján az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott feltételek alapján tehát ahhoz, hogy a vámügynök vámjogi képviseleti szolgáltatása adómentes legyen, nem elégséges annak bizonyítása, hogy a vámügynök szolgáltatása kiviteli eljárás alá vont termékhez kapcsolódik, azt is egyértelműen alá kell tudni támasztani, hogy a kérdéses termék a Közösség területét elhagyta, így a vámügynöknek a kiléptetési igazolással rendelkeznie kell.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

Amennyiben a vámügynök közvetlen vámjogi képviselőként jár el, a képviseletre jogosító meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására, valamint valamennyi, a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb cselekményre is, akkor az áru kivitelre történő kiadását követően a kiléptetés tényleges megtörténtéről – a vámhatóság által történő visszaigazolás esetén – értesül a vámáru-nyilatkozat benyújtója. Amennyiben vámáru-nyilatkozatot maga az exportőr nyújtja be, és a közreműködő vámügynök nem kap elektronikus értesítést a kiléptetésről, akkor az exportőr és a vámügynök egymás közötti polgári jogi jogviszonya határozza meg, hogy egymást hogyan értesítik a kiléptetésről.

---