Mit kell tudni a családi kedvezményről?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózók gyakran bizonytalanok egy-egy adózási kérdés helyes értelmezésében, különösen, ha fárasztónak tartják a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a különféle nyomtatványok útmutatójának tanulmányozását. Cikksorozatunk az utóbbit nem kívánja helyettesíteni a gyermekes családok sokaságát érintő családi kedvezmény vonatkozásában, de talán hasznos eligazítást ad a kifizetők (munkáltatók) és az érintett magánszemélyek számára.

Mit jelent a családi kedvezmény?

A családi kedvezmény lényegében a munkából (a nem önálló és az önálló tevékenységből) vagy egyéb címen szerzett, összeszámított (összevont) adóalapot csökkentő, az eltartottak lélekszámától függő, de csak a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető összeg [Szja tv. 29/A. §].

A családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazásához fontos annak pontos ismerete, hogy mi a különbség a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak között.

Kedvezményezett eltartottak (akik után a kedvezmény jár):

• azok, akik esetében a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• azok, akik a családi pótlékra saját jogon jogosultak, továbbá
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek [Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés].

Eltartott:

• az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
• azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik [Cst. 12. § (1) bekezdés ab) alpont].

A családi kedvezmény mértéke

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultági hónap figyelembe vételével – két mértéke van [Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés].

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

• egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén 10-10 ezer forint,
• egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely 10 ezer forint

adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

• három és minden további kedvezményezett eltartott esetén 33-33 ezer forint, illetve
• legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 33-33 ezer forint

adókedvezményt jelent.

Jogosultsági hónap az a hónap [Szja tv. 29/A. § (6) bekezdés]:

• amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll (akkor is, ha például a szülő nem kéri annak folyósítását);
• amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják;
• amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Rodin-konferenciák a témában
március 26.: A 2013-as számviteli változások, a mikrogazdálkodói beszámoló és a hibajavítások számvitele április 9.: Az IFRS-ről röviden április 11.: A számlázási és elektronikus számlázási szabályok 2013-ban április 16:. Számvitel és adózás a gyakorlatban 2013 április 18.: Bérmozaik 2013. További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

Kik jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére?

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személyek:

az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

• vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
• szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

• a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra (így a családi kedvezményre is) jogosult magánszemélyek: a saját háztartásában tanköteles gyermeket nevelő vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs, továbbá, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (ezek együtt: szülő), nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, valamint az, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Tanköteles gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy is, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a huszonharmadik – életévét betölti [Cst. 7-8. §].

Gyakori kérdés, hogy élettársak esetében a közös háztartásban nevelt kedvezményezett eltartottak után melyikük milyen összegű családi kedvezményre jogosult. Ezt is a családi pótlékra való jogosultság határozza meg: ők külön-külön csak az előbbiekben felsorolt saját és közös gyermekek, személyek lélekszáma szerint jogosultak családi pótlékra, így a családi kedvezményre is. Ez azt jelenti például, hogy

• egy közös és további egy-egy nem közös (összesen három) gyermek esetén az élettársak mindegyikénél két-két,
• egy közös gyermek és az egyik fél további nem közös gyermeke esetén az utóbbinál három, míg a másiknál egy

eltartott vehető figyelembe.

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak [Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés].

A családi kedvezmény közös érvényesítése és megosztása

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után a jogosultak egyszeresen, arra a hónapra tekintettel vehetik igénybe, amely az adott jogosult számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik [Szja tv. 29/B. § (1)-(1a) bekezdés].

A jogosultak számára a közös igénybevételre egyaránt mód van az adóelőleg-levonásnál és az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban. Az utóbbi esetekben – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély kedvezményének kivételével – a megosztás független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt a kedvezmény figyelembevétele [Szja tv. 29/B. § (1c) bekezdés].

Fontos hangsúlyozni, hogy a családi kedvezmény közös érvényesítésére az élettársak (illetve a nevelőszülő és házastársa) csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ugyanakkor közülük is a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a jogosultnak nem minősülő, vele közös háztartásban élő élettársával (a nevelőszülő a házastársával) az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban megoszthatja (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), ha nem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók emelt összegű családi pótlékát [Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdés].

A cikk második része – amelyet péntek reggel közlünk – a családi kedvezmény érvényesítésének feltételeiről szól.

---