Online pénztárgép kontra számlázóprogram?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Reggel hat óra, a pékségben kígyózó sor. A munkába indulók még beugranak reggeliért, uzsonnáért.
Az álmos eladó igyekszik állni a sarat. Két kakaóscsiga a cégjelzéses papírzacskóba, pötyögés a pénztárgépen, majd a nyugta félredobása a pult szélén e célra elhelyezett dobozba...a folytatásban a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének és ellenőrzésének kérdéseiről lesz szó, egy próbaváaárlást modellezve. Az is kiderül, valódi kiskapu-e a számlázóprogram az online pénztárgép helyett.

A vásárló, ha akarná se tudná megkaparintani az apró fecnit - a szóban forgó doboz ugyanis az eladó térfelén helyezkedik el -, legfeljebb, ha az iskolai tornaórák emlékét felidézve megpróbálna tigrisugrásban átlendülni a pulton. Álmos reggeleken vajon kinek lenne kedve ilyesfajta mutatványokra?

A sor közepén fiatal pár vár a sorára. Az eladó még nem sejti, de ők a NAV revizorai, és elégedett arckifejezésük nem annak - az egyébként itt szokatlan - ténynek köszönhető, hogy a nyitás utáni első öt percben nem fogyott el a sóskifli -, hanem a gyors és könnyű győzelem felett érzett örömnek.  

Hogy is van a nyugtaaadási kötelezettség?

A nyugtaadási kötelezettség teljesítését fogják ellenőrizni- és a jelek szerint - megbírságolni a pékséget.  

Bírságolni? Hiszen az eladó annak rendje és módja szerint minden egyes eladást beütött a pénztárgépbe! Ezzel vajon eleget tett a szóban forgó kötelezettségre vonatkozó valamennyi előírásnak?

Az Áfa-törvény „főszabálya” (159. §) szerint az adóalanyok elsődlegesen az általuk teljesített értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról számlát kötelesek kiállítani.

E kötelezettség alól mentesül az adóalany (165. §)- többek közt - akkor, ha a termék vásárlásával, a szolgáltatás igénybevételével  egyidejűleg, azaz a teljesítés időpontjában, az ellenértéket készpénzzel,  készpénz-helyettesítő eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a vásárló  kifizeti és nem kéri számla kibocsátását.

Ezekben az esetekben viszont nyugtát kell adnia az értékesítónek - függetlenül attól, hogy azt a vevő kéri-e vagy sem (166. §).

Ez a kifejezés, hogy „kéri-e vagy sem”, e formában nincs benne a törvény szövegében, bár abból levezethető, mégis nagyon fontos! Az adótörvény úgy fogalmaz, hogy az „adólany (…) köteles a termék beszerzője,  szolgáltatás igénybe vevője részére  nyugta kibocsátásáról gondoskodni.”

A bizonylatolási folyamatnak tehát szerves része az, hogy a kiállított nyugtát át is kell adni a vevőnek.

Jó szándékú, de az adóhatóság bírságaival még meg nem edzett kereskedők ezen a ponton szoktak „elvérezni”.

Szerintük azzal, hogy az értékesítés ellenértékét beütötték a pénztárgépbe - azaz nem szándékoznak azt eltitkolni, kivonni az adózás alól, be fogják vallani-, eleget tettek az idevágó követelményeknek.  A költségvetést egy huncut fillér kár sem fogja érni! Végül is ez a lényeg nem?

Jönnek  a próbavásárlók

Néhány perc múlva az ellenőrök eljutnak a pékség pultjáig, és kezdetét veszi a próbavásárlás. Amikor az ellenőrök majd felfedik kilétüket, az eladó is fentiekkel fog védekezni.

Sajnos ki kell őt - és pórul járt kereskedő-társait ábrándítanom-, az ellenőrök a legjobb szándékkal sem fogadhatják el ezt az érvelést, legfeljebb figyelembe veszik, mint enyhítő körülményt a bírság összegének megállapításakor.

A nyugtaadási kötelezettséget, annak előírásszerű teljesítését mint olyat, ugyanis nem „váltja ki” az adóbevallási kötelezettség teljesítése, az adó megfizetése. Ahogyan például a kötelezettséget nem tartalmazó (nullás)  áfa-bevallást is be kell az előírt határidőben nyújtani, ennek elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után. Ekkor az, hogy a mulasztás nem járt elmaradt adóval, csak a bírság összegét befolyásolhatja.     

Visszatérve a nyugtaadás kérdésére, problémát jelent - mint a cikkem bevezetőjében hozott példában is-, hogy a vásárlók jellemzően nem tartanak igényt a nyugtára. Bizonyára a pékségben is ezért alakult ki - az egyébként szabálytalan - gyakorlat, hogy a nyugtát azon nyomban félredobja az eladó.

A jogalkotónak biztosan nem az volt a szánséka, hogy „fizikai erőszakra” késztesse az eladókat, hogy azok a vásárlót  nyakon csípve kényszerítsék őt a bizonylat átvételére.

Az érintettek megelégedését szolgáló és jogszerű megoldás az, ha a kereskedő addig, amíg a nyugtát ki nem nyomtatta, és nem adta át a vevőnek, illetve biztosította annak lehetőségét, hogy azt a vevő akadálymentesen átvehesse,  nem veszi át a pénzt. Magyarul: tegyük le az orra elé a nyugtát.

Ha a vevő nem hajlandó azt átvenni - bár minden nehézség nélkül megtehette volna-, az már nem befolyásolja azt, hogy az eladó eleget tett az előírásoknak. 

Most térjünk vissza az ellenőrzéshez, nézzük meg, mi is történik egy próbavásárlás során!

Próbavásárlás (próbafogyasztás vagy próbaszolgáltatás) esetében az ellenőrök készpénzzel fizetnek, és arra kíváncsiak, hogy a bevételt az ellenőrzött kereskedő rögzítette-e a pénztárgépben és  megtörténik-e a nyugta kibocsátása és átadása.

Továbbá a revizorok már a próbavásárlás megkezdése előtt is kutakodnak, azt is megfigyelik, hogy más vásárlók által fizetett ellenértéket az eladó beüti-e a pénztárgépbe és  átadja-e a nyugtát..

Az ellenőrök a próbavásárlást azzal fejezik be, hogy fizetés és az árú átvétele után elköszönnek - akár kaptak nyugtát, akár nem - , kilépnek az üzletből, majd rövid idő múlva visszatérnek.

Ekkor az  igazolványuk felmutatásával bemutatkoznak és közlik, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítését fogják ellenőrizni. Bemutatják megbízólevelüket, vagy azonosító lapjukat.

Fontos, hogy e dokumentumok csak akkor hitelesek, ha azon szerepel az ellenőrző szerv megnevezése, körpecsétje, az ellenőrzéssel megbízó vezető neve, aláírása, továbbá az ellenőrzést végző ellenőrök neve, általános megbízólevél vagy szolgálati igazolvány számuk.

Erre figyeljünk, előfordult már, hogy csalók adták ki magukat ellenőrnek!

Majd arra kérik - az ekkor már kellőképpen megszeppent eladót -, hogy üssön be egy forintot a gépbe és ha ez megtörtént elkérik a kibocsátott nyugtát. Ezzel egyrészt  ellenőrzik a pénztárgép működőképességét, másrészt pedig az átadott 1 forintos nyugtán szerepel az a pontos dátum, amikor az ellenőrzés kezdetét vette, valamint azt is  bizonyítja,   hogy az adott napon már hány darab nyugtát bocsátottak ki az üzletben. 

A revizorok az üzlet működési engedélyét is elkérik.

A következő lépés az, hogy  a hatóság emberei elkérik  a pénztárgépet kezelő személy okmányait, mivel a jegyzőkönyvben azt is rögzíteni kell, hogy ki kezelte a pénztárgépet akkor, amikor a próbavásárlást végezték.

Be kell mutatni a revizoroknak a pénztárgép naplóját, és a helyszínen található kézi nyugta tömböt is (arra is szükség van, a pénztárgép meghibásodása, árramszünet esetén a nyugtaadási kötelezettségnek kézi nyugta kiállításával kell eleget tenni).

Ezt követően megkérik az eladót, hogy készítsen a pénztárgépen  egy rész-zárást, ebből a nyitás és az ellenőrzés közötti időszak forgalmát tudják ellenőrizni. Majd kiállítják a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet. Ebben a próbavásárlás körülményeinek részleteit rögzítik.

A revizorok általában a vállalkozóval vagy annak jelenlévő képviselőjével címletenként, megszámoltatják a pénztárgép kasszájában lévő készpénzt is, amelynek összegét összevetik a rész-záráson szereplő összeggel. A jelenlévő személyt nyilatkoztatják ha a két összeg között van eltérés, az szerinte miből adóhatott.

A jegyzőkönyv elolvasása után minden érintett aláírja azt, majd az ellenőrzött megkap egy-egy példányt az ellenőrök megbízóleveléből és a jegyzőkönyvből.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO - Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:
  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Mit állapítanak meg az ellenőrök?

A jegyzőkönyvbe foglalt lehetséges megállapítások közül itt csak az adózó számára kellemetlenre - miszerint nem tett eleget a nyugtaadási köteleezttségének - térnék ki. Ez esetben a vállalkozó- vagy annak képviselője-, az eladó

  • Nem adott nyugtát.
  • Nem adta át a nyugtát.
  • Nem megfelelő nyugtát adott.

Miről is van szó?

Nem adott nyugtát. Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki a pénztárgépet kezelte, a vevőtől átvette az árú ellenértékét, a kasszába tette, onnan átadta a visszajáró összeget, de a fizetett összeget a pénztárgépbe nem ütötte be és nyugtát sem bocsátott ki. Fontos,- ahogyan arról már volt szó -, hogy a revizorok nem csak azt figyelik, a próbavásárlás során ők kaptak-e nyugát, hanem azt is, hogy jelenlétük alatt más vevők kaptak-e bizonylatot!

Abban az esetben, ha a nyugtaadás kézi nyugta kibocsátásával történik (kellene történnie), a helyzet ugyanaz. Elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét a vállalkozás, ha az adózónak van a helyszínen nyugta tömbje, de vagy elő sem veszi, vagy elő van készítve, de nem használja, vagy nem minden esetben használja. Megtörténhet,  hogy az értékesítés közben betelik a nyugta tömb és nincs a helyszínen üres nyugta tömb, ezért az eladó nem tud nyugtát kibocsátani, még ha ez szándékában állna is.

Akkor is mulasztást követ el a vállalkozó -  gyakorló ellenőrök elmondása szerint a nyugtaadás e sajátos értelmezése is előfordul -, ha az eladó a vevő által fizetett ellenértékről nem bocsát ki új kézi nyugtát, hanem a korábban kiállított és a korábbi vásárlók által ott hagyott nyugták közül keres  egy, a vevő által fizetett összegnek megfelelőt.

Nem adta át a nyugtát. Ezt a hibát követte el a cikkem bevezetőjében említett pékség eladója is, aki beütötte ugyan  az áruért fizetett ellenértéket, de a nyugtát nem tette a vevőnek hozzáférhetővé, azaz lényegében nem adta át neki.

Ugyancsak „nem adta át a nyugtát” megállapítást tesznek a revizorok, kézi nyugta kiállítása esetében, ha az eladó akkor tölti ki a nyugtát, amikor a vevő már fizetett és eltávozott.

Sajnos ilyenkor nem lehet arra hivatkozni, hogy a vevő sietett és nem várta meg a bizonylat kiállítását, mert a nyugtát a pénz átvétele előtt kell kiállítani és átadni és nem utána.

Nem megfelelő nyugtát adott. Az Áfa-tv. 173. §-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeknek egy szabályos - adóigazgatási azonosításra alkalmas - nyugtának tartalmaznia kell. Ezek:

  • a nyugta kibocsátásának kelte,
  • a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
  • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,
  • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Akár kézi, akár gépi nyugtáról van szó, ezeknek az adatoknak szerepelniük kell rajta. Ha csak egy is hiányzik - vagy nem felel meg a valóságnak, ez például a dátum esetében szokott előfordulni -, akkor a nyugta nem megfelelő.

Ugyanaz a helyzet megítélése, ha a fentiek szerinti adatok pontosan szerepelnek rajta, de a bizonylat nehezen olvasható, például azért, mert a nyomtató festékanyaga kifogyóban van. Kézi nyugta esetében is figyelni kell aza datok teljes körűségére és olvashatóságára.

A megelőzés nem csupán az egészségügyi kérdésekben fontos, hanem az adózásban is!

Mit tegyünk, hogy ne találjanak hibát a revizorok?

Lássuk, mit tehet egy vállalkozás annak érdekében, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésekor a revizorok ne találjanak hibát!

(Abban az esetben, ha korábban már megállapítással - azaz bírsággal - zárult egy nyugtaadás-ellenőrzés, akkor a vállalkozás számíthat rá, hogy ismételten ellenőrizni fogják!) 

Fontos figyelni arra is, hogy az üzlet működési engedélye érvényes-e, illetve, ha időközben újabb tevékenységi körrel bővült a vállalkozás tevékenysége az adott üzletben, azt az önkormányzat illetékes szerve rávezette-e az üzlet működési engedélyére.

Ellenőrizze a vállalkozó, hogy a pénztárgép megfelel-e a törvényi előírásoknak („NAV engedélyes”), van-e az üzletben pénztárgép napló, szabvány nyugta- és számla tömb. Ezeket  bevezették-e a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásába?

Egyáltalán, napra kész a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása?

A pénztárgépet kezelő alkalmazott rendelkezik-e az ahhoz szükséges ismeretekkel, hogy teljesítse a nyugta- és számlaadási kötelezettséget? Felkészítették arra, miként kell viselkednie egy adóellenőrzés során?

Mi a helyzet az online pénztárgépekkel?

A nyugtaadás kérdéskörében nem feledkezhetünk meg az új, online pénztárgépekről sem!

Az online pénztárgépek használatára kötelezett vállalkozók körében egyre népszerűbb a „mindenki számlát kap” megoldás arra, hogy az új gépek vásárlásának kényszere alól kibújhassanak.

Elfogadható adójogilag ez a megoldás?

A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azt az adóalanyi kört, amely nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgép használatával tehet eleget. Ide tartoznak - többek között - a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók is.

Ezzel szemben az Áfa-törvény már idézett  főszabálya szerint az adóköteles ügyletekről elsődlegesen számlát kell kibocsátani.

Továbbá Áfa-törvény tartalmaz olyan előírást is, hogy mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét készpénzzel maradéktalanul megtéríti, és nem kéri a számla kibocsátását az adóalanytól.

Azaz, ha a vevő nem kéri a számla  kibocsátását, akkor nyugtát kellene kapnia. Az ehhez szükséges pénztárgép hiányában ez az előírás viszont nem teljesíthető.

Az idézett  törvényi előírásokat összefoglalva viszont megállapíthatjuk azt is, hogy nyugta helyett az adóalany számlát is adhat. Ebben az esetben az adóalany mentesül a nyugta-, így a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátásának kötelezettsége alól.

 

Elméletileg tehát, ha a kereskedó minden vásárlójának számlát ad, akkor mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, tehát nincs szükség pénztárgépre.

Az Áfa-törvény azonban itt támaszt némi akadályt! Jelesül, előírja a számla törvény által elvárt minimális adattartalmát. Ezek között szerepel a vevő neve és címe.

Ez pedig felvet egy további, nagyon fontos kérdést: mi a helyzet akkor, ha a vevő nem hajlandó megadni a nevét és a címét.

Természetesen, ha nincs szüksége az áfa-levonást alátámasztó számlára - például azért, mert mert nem vállalkozó -, joga van elhallgatni a személyes adatait.

Meglehetősen visszás helyzetet teremtene, ha  például egy csomag cukorkát is csak úgy vásárolhatnánk, hogy nevünket, pontos címünket bediktáljuk az eladónak.

Az sem okos (és nem is jogszerű)  megoldás, ha a vevők egy bizonyos körét - mondjuk azokat, akik nem árulják el az említett adataikat -, egyszerűen nem szolgálják ki az üzletben.

Ezért egyrészt a megoldás az, ha ragaszkodunk a „mindenki számlát kap” elvéhez,  hogy a boltban előre kell jelezni – mondjuk egy jól látható helyen kifüggesztett táblával - , hogy név, cím megadása nélkül nem lehet vásárolni, így e megoldás nem ütközik kereskedelmi szabályokba.

(Termékkörtől is függ, hogy ez milyen hatást vált ki a vevőkből. Nem mindegy, hogy hűtőgépet, vagy cukorkát árulunk.)

Másrészt, ha a vevő nem adja meg az adatait (például mert nem kér áfás számlát), akkor a kereskedő a számlát "ismeretlen vevő" és "ismeretlen cím" adatokkal állítja ki.

Ekkor az Áfa-törvény szerint kötelezően előírt adatok közül lényeges információk hiányoznak a számláról, azaz az adótörvény szerint az nem szabályos, azaz  adóigazgatási azonosításra nem alkalmas bizonylat. Egy esetleges adóellenőrzés során a revizorok ezt biztosan nem hagyják szó nélkül, de igazából komoly kifogásuk nem lehet(ne). 

Ilyen esetekben ugyanis a költségvetést nem éri hátrány, sőt: a számla kibocsátója biztosan adózik az árbevétel után (áfa, tao. stb.)  míg az egyértelmű, hogy a vevő biztosan nem igényli vissza a számlán felszámított áfát.
Igaz, hogy betű szerint értelmezve sérülnek  a törvény előírásai (hiányos adattartalmú bizonylat), de az államháztartás egyik legfontosabb adóbevételi forrása (az áfa) ezzel nem csökken.

Fentieket összegezve a vállalkozások (elviekben) dönthetnek tehát úgy, hogy nem szerzik be az online adatkapcsolatra képes pénztárgépet, ha minden egyes értékesítéséről előre tudják (szinte biztosan feltételezhetik), hogy számlát fognak kiállítani arról.

Természetesen ez egy kockázatos döntés,  okozhat kellemetlen perceket egy revízió során, és a NAV is kilátásba helyezheti a mulasztási bírságot a pénztárgépcsere elmaradása miatt.

Azt, hogy valóban létezik-e „kiskapu” az online pénztárgépek bevezetésének elkerülésére, önmagában az Áfa-törvény vizsgálatával kockázatos eldönteni.

A végső álláspontot majd a bíróságok mondják ki az ügyben, mert az biztos, hogy számíthatunk jó néhány perre e tárgyban.

(A szerző okleveles nemzetközi adószakértő)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számla

    A NAV vidéki igazgatóságainak nyári ellenőrzései során az ellenőrök továbbra is azt tapasztalták, hogy leggyakrabban a nyugtaadást mulasztják el a kereskedők.

  • pénztárgép

    Összesítve több milliós bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azokra a kereskedőkre, akik még nem rendelték meg az online pénztárgépet. Az adóellenőrök nem véletlenül akadtak a mulasztókra: hetek óta ellenőrzik azokat a budapesti vállalkozásokat, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesítették az online pénztárgép rendszerbe történő bejelentkezés feltételeit.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Matolcsy György MNB-elnök

    Nem történt kamatemelés és nem is várható - derül ki az MNB közleményéből.

  • posta

    Kedden a megyeszékhelyeken a főposták 19 óráig lesznek nyitva, a fővárosban egyes posták még tovább.

  • persely

    Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak jól kezdték az idei évet, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a teljes vagyon az idei első negyedév végén meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez éves szinten 8 százalékos emelkedés - mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • ellenőrzés

    A NAV e héten fokozottan ellenőrzi a fővárosi VI. és VII. kerületi jövedéki kiskereskedőket - figyelmeztet honlapján a hatóság.

  • nyitva

    A kedd éjféli szja bevallási határidőre tekintettel több helyen hosszított nyitvatartással várja az adózókat a NAV.