Szja-bevallás: kezdjük el most!

Már elérhető a NAV honlapján az szja-bevalláshoz szükséges nyomtatvány és útmutató, az egységcsomagokat pedig az adózók postán is megkapják. Az Adó szaklap összefoglalta a fontos változásokat és a kitöltési teendőket a sikeres bevallás érdekében.

1. Kitöltés előtt

1.1. Mire kell figyelni a bevallás kitöltése előtt?

Fontos a magánszemélynek meggyőződnie arról, hogy mit tartalmaz a munkáltatótól kapott igazolás, mert azon nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (például az önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A munkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel a magánszemély, amely sorban az az igazoláson szerepel.

Az előző évekhez hasonlóan 2013. január 7-én a nyomtatvány és a bevalláshoz tartozó, teljes adattartalmú útmutató az interneten elérhető lesz. Ezzel egyidejűleg az adózók részére 2013. január hónapban kézbesítik a nyomdai úton előállított személyi jövedelemadó egységcsomagokat.

Az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok letölthetőek a NAV honlapjáról az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően. A letöltés a honlap főmenüjéből indítható, megfelelő almenükön keresztül. Az elektronikus úton történő kitöltéséhez szükséges ÁNYK nevű nyomtatványkitöltő-ellenőrző keretprogram letöltése a letöltések/ nyomtatványkitöltő programok link alatt található, és feltelepítése után, a bevallás letölthető, majd a letöltés után betölthető az említett keretprogramba, és onnan a nyomtatási funkciót választva kinyomtatható akár üres adattartalommal is.

1.2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?

Ha az adóévben egyáltalán nem, vagy csak olyan bevételt szerzett a magánszemély, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Ilyenek lehetnek:

  • Azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben;
  • amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
  • amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
  • amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
  • amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
  • amely pénzbeli nyereménynek minősül;
  • amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján, Magyarországon nem adóztatható;
  • amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtani akkor, ha az adóévben kizárólag adómentes jogcímen szerzett bevételt, vagy ha belföldi illetőségű magánszemély, és kizárólag az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelme nem érte el a 840ezer forintot.

Abban az esetben, ha magánszemélyként mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó bevétele a 600ezer forintot nem haladta meg, és más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt, akkor nem kell bevallást benyújtania.

1.3. Változtak a pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások

Abban az esetben, ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 150ezerforintot meg nem haladó személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidő esedékességétől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben fizethesse meg. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének határideje, azaz 2013. május 21-e.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:

  • Ha a bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 150ezerforintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban a más adónemekben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 150ezer forintot nem haladja meg.
  • Ha nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2013. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel.
  • A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, amennyiben a 2012. évi bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt nem veheti igénybe.
  • A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodájában beszerezheti.
  • A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld. A magánszemély csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg!

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, három, négy vagy öt hónap) idő is lehetséges a teljesítésre.

A választott időtartamot (2, 3, 4, 5, 6) kell beírnia az erre szolgáló helyre! Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2013.május21., június 20., július 22., augusztus 21., szeptember 20., október 21.
A bevallás egységcsomagnak nem része a személyi jövedelemadó befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízás (csekk). Amennyiben a magánszemély a pótlékmentes részletfizetéssel kíván élni, a határidőben történő teljesítéshez önmagának kell gondoskodnia a befizetésről!

Lehetősége van az állami adóhatóság ügyfélszolgálatainak bármelyikében személyesen készpénz-átutalási megbízást kérni. Ezen kívül az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál bankkártyával, vagy a fizetési számlájáról (lakossági folyószámlájáról) történő utalással is rendezheti a befizetési kötelezettségét.
Ezen kívül a CSEKK elnevezésű nyomtatvány a NAV internetes honlapján elérhető és kitölthető, elektronikus beküldésével is igényelhető csekk a megfelelő mennyiségben.

1.4. Felhívás önellenőrzésre

Új szabály! Az állami adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel abban az esetben, ha a bevallás adatai és az adóhatóság rendelkezésére álló adatai között eltérést tapasztal, és ez a különbözőség az adózó terhére mutatkozik. Az önellenőrzésre való felhívásnak a magánszemély nem köteles eleget tenni, és az önellenőrzés elmulasztása miatt az állami adóhatóság mulasztási bírságot nem szabhat ki.

1.5. Őstermelő

Változás! 2012. január elsejétől a regisztrált termelő csak akkor tekinthető őstermelőnek, ha érvényes (közös) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy ha családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja.

1.6. Összesített igazolás

A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni a magánszemély részére, amely tartalmazza:

  • a bevételének teljes összegét, a jogcímét, a bevételt csökkentő tételeket, az adóelőleget, adót, a járulékot, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeget,
  • a kifizetőt/munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, az adót, adóelőleget csökkentő tételeket, valamint a levont adóelőleget, adót, járulék összegét.

A fentieken kívül a munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett családi adókedvezmény összegét, illetve a magánszemély és a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de a magánszemély által igénybe nem vehető családi kedvezmény összegét.

A munkáltató/kifizető a magánszemélynek az előzőekben említettekről az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást ad.

RODIN Konferenciák

2. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (1253-A lap)

2.1. Az összevont adóalap megállapítása

A magánszemélyek összevont adóalapba tartozó jövedelmének kiszámítása egyszerűsödött, és ennek megfelelően a bevallás szerkezete is változott. Nem kell minden összevont jövedelem esetében alkalmazni a bruttósítást. Az összes megszerzett összevont jövedelem nagyságától függően kell számolni vele.

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, és az összevont adóalap 2 millió 424ezer forintot meghaladó része után számított adóalap-növelő összeg (adóalap-kiegészítés).

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt a magánszemélynek megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe vennie.

2.2. Adóalap-kiegészítés

Abban az esetben, ha a magánszemélynek a 2012. adóévben megállapított összes összevont jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, nem kell adóalap-kiegészítést megállapítania. A munkáltatói igazolás alapján kell kitölteni a bevallást! Ha az éves összes összevont jövedelem meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, akkor a 2millió 424 ezer forintot meghaladó rész után 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítést kell megállapítania!

Fontos! Az adatokat a magánszemélynek kell kiszámítania, függetlenül attól, hogy a kifizető (munkáltató) az év folyamán milyen összeget vett figyelembe az adóelőleg levonása során.

2.3. Béren kívüli juttatások

Amennyiben a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalója részére, amely után nem a kifizetőt terheli az adókötelezettség, akkor az adott juttatás az összevont adóalap részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

Amennyiben olyan béren kívüli juttatásban részesült, amely után az adót a magánszemélynek kell megfizetnie, a kifizetői igazolás alapján a jogviszonyának megfelelő sorban kell bevallania és az adót megállapítania. A 12M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az adott sor összegében ezt a jövedelmét, és a levont adó/adóelőleg sorban is szerepel ennek adója, feltéve, hogy a munkáltató/kifizető az adót/adóelőleget levonta.

2.4. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

2.4.1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem

Amennyiben a magánszemélynek hallgatói munkadíj címen fizettek jövedelmet, akkor az családi és más kedvezmény igénybevételére, továbbá járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére is jogosítja. A kifizetéskor ennek megfelelő igazolást kellett kapnia.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható azon jövedelmét, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette meg a magánszemélyt, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.

Ha a magánszemély 2012-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor a következőket kell figyelembe venni. Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 14.sorhoz, ha olyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a 15. sorhoz fűzött magyarázatot!

Bérnek minősül a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett jövedelem is.

Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is.

Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100ezer forint levonható.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem a mezőgazdasági, és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára egyszerűsített módon, munkaviszony keretében létesíthető.

A 2012. évről nem kell személyi jövedelemadó-bevallást benyújtani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a magánszemélynek, kivéve, ha

  • külföldi állampolgár vagy
  • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840ezer forintot meghaladta vagy
  • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmen kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelem a 840ezerforintot meghaladja, akkor a teljes összeget be kell bevallani.


2.4.2. A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés


Külföldi kiküldetés esetén, igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerinti, naponta elszámolható összeg (napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg) a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

Minden más esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg).

A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba írja be.

2.5. Önálló tevékenységből származó jövedelmek

Fontos! Abban az esetben, ha a 2012. adóévben olyan önálló jövedelmet szerzett a magánszemély, amely után kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó (a törvényben társadalombiztosítási járulékként, egészségügyi hozzájárulásként szerepel) megfizetésére, akkor azt külön (7.) sorban kell szerepeltetnie!

Új! Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérlés időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

A magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezhet, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1millió forintot meghaladja. Értelemszerűen a (bevétel – költség alapján számított) jövedelem és nem az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg értendő az értékhatár figyelembevételénél. Az 1millióforintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell megfizetnie a 14 százalékos ehot, nem csak az 1millió forintot meghaladó rész után.

Új szabály 2012-től! Abban az esetben, ha az ingó- és ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevétel egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik), a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600ezer forintot.

Gazdasági tevékenységnek minősül, valamely tevékenység üzletszerű, tartós, rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és végzése független formában történik.

A gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység folytatását az adózónak be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, és adószámot kell igényelnie.
Azok a magánszemélyek, akik nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában a ‚T101 jelű, akik szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a ‚T101E jelű bejelentő és változás-bejelentő lap kitöltésével és beküldésével tehetik meg a bejelentést és az adószám igénylést.

A bevallás 7. sorában csak akkor szabad összeget feltüntetnie, ha a 2012. adóévben olyan önálló jövedelmet szerzett, amely után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.

Ebben az esetben a „b” oszlopba a tevékenységéből származó bevételt, az igazolt költséget a „c” oszlopba írja be. A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a költség levonása után maradt összeg 78 százalékát kell beírnia.

Ha az egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó költségként elszámolható, vagy azt a magánszemélynek megtérítették, akkor a 78 százalékos szabályt nem alkalmazhatja.

Ebben az esetben a 1253-09-es egészségügyi hozzájárulás lapot nem kell kitölteni, mert az ilyen önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében a 27 százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie!

2.6. Egyéb jövedelem

Ha a magánszemélynek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az előző sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Fontos! Abban az esetben, ha a 2012. adóévben olyan egyéb jövedelmet szerzett a magánszemély, amely után kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó (a törvényben társadalombiztosítási járulékként, egészségügyi hozzájárulásként szerepel) megfizetésére, akkor azt külön (13.) sorban kell szerepeltetnie!

2.6.1. Egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után a magánszemély kötelezett az eho megfizetésére

A bevallás 13. sorában csak akkor szabad jövedelmet feltüntetnie, ha a 2012. adóévben olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.
A „b” oszlopba az egyéb jövedelemből származó bevételt, az igazolt kiadást a „c” oszlopba írja be. A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a kiadás levonása után maradt összeg 78 százalékát kell beírnia.

Ha az egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó költségként elszámolható, vagy azt a magánszemélynek megtérítették, akkor a 78 százalékos szabályt nem alkalmazhatja.

A 1253-09-es egészségügyi hozzájárulás lapot ki kell tölteni, mert az ilyen jogcímen kapott egyéb jövedelmek esetében a 27 százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.

2.6.2. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott szolgáltatás adókötelezettsége

A nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán a kötelező várakozási időszak számítására vonatkozó szabályok az alábbiak.

Egyéb jövedelemnek minősül, és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is. Amennyiben a magánszemély a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10 százalékkal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem kell figyelembe
venni.

Előzőektől eltérően kell megállapítani az adókötelezettséget a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés azon részére, amelyet a 2007. december 31-ét követően teljesített befizetések (jóváírások) alapján fizetett ki a pénztár. Az említett befizetések (jóváírások) alapján megszerzett jövedelem – a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül – teljes egészében adóköteles.

Az önkéntes kölcsönös pénztártól megszerzett egyéb jövedelem után a magánszemélynek 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, ezért feltétlenül olvassa el a 1253-09-es laphoz fűzött magyarázatot!

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott az Szja-törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.

2.7. Az adóalap meghatározása

2.7.1. Az adóalap-kiegészítés alapja

Ennek a sornak a meghatározásához a 17. sorban megállapított, összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegéből le kell vonnia a 2424ezer forintot, mert eddig a jövedelemhatárig megszűnt az adóalap-kiegészítés. Ha az összevont jövedelmeinek összege nem éri el a 2424ezer forintot, akkor ezt a sort hagyja üresen. Amennyiben a magánszemély összevonás alá eső összes jövedelme meghaladja a 2424ezer forintot, akkor az azt meghaladó felettes részt ennek a sornak az „a” oszlopában kell feltüntetnie.

2.7.2. Az adóalap-kiegészítés összege

A 18. „a” oszlopában feltüntetett összeg 27 százalékát írja be ebbe a sorba.

2.7.3. Az összevont adóalap

Amennyiben a magánszemély az adóalap-kiegészítéssel érintett, akkor ebben a sorban az összevont adóalapba tartozó jövedelmének és az adóalap-kiegészítés összegének együttes összegét írja be. A 17. sor „d” oszlop összegéhez adja hozzá a 19. sor „d” összegét.
Ha a magánszemély összevont jövedelme nem haladja meg a 2424ezer forintot, – nem érintett az adóalap-kiegészítéssel – akkor ebbe a sorba a 17. sorban megállapított összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét írja be.

Kerekes Zoltánné az Adó szaklap 2013/1-2. számában megjelent cikkéből mindent megtudhat többek között az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményről, az adókedvezmények érvényesítésének általános feltételeiról, a lakás célú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezményéről és a 1253-C lapról is. Az Adó szaklap 2013/1-2. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • nav_logo

    Az idén december 1. és december 22. között választhatják 2015-re az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást az újonnan bejelentkező vállalkozások - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.

  • London

    Fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni - mondta pénteken a brit kormányfő. David Cameron szerint csak akkor kapnának szociális juttatásokat a külfüldi munkavállalók, ha legalább négy éve dolgoznak Nagy-Britanniában, a szabad munkaerőmozgást pedig az országok fejlettségi szintjéhez kötnék.

  • naptár

    Az év vége felé közeledve mind a munkáltató mind a munkavállaló leltározni kezd, mennyi szabadság maradt még az idén kivehető napokból, s mit is kezdhet ezekkel.

  • online szerencsejáték

    A betiltott és elérhetettlenné tett online szerencsejáték oldalak túlnyomó többsége ugyanúgy működik, mint korábban. A NAV tiltó rendelete egyelőre nem hatékony - írja a Világgazdaság.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó