15 százalékkal csökkent az eva-bevétel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetésbe tavaly 146,5 milliárd forintot fizettek be az egyszerűsített vállalkozói adókörbe (eva) tartozó vállalkozások, ami a módosított előirányzat 65 százaléka, és 15 százalékkal, közel 26 milliárddal kevesebb a 2011. évinél – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által közölt 2012. évi államháztartási adatokat ismertető részletes pénzforgalmi mérlegben.


A parlament által 2012-re elfogadott eva-bevételi előirányzat 203,5 milliárd forint volt, ezt később a módosítás nyomán 225 milliárdra emelték. Az eva-kulcs tavaly a korábbi 30 helyett 37 százalékra emelkedett, és az eva választhatóságának összeghatára 25 millióról 30 millió forintra nőtt. Ennek nyomán a korábbi 96 ezerről 76 ezerre apadt az eva-körbe tartozó egyéni és társas vállalkozások száma.

A tervezet szerint 2013-ban a tavalyinál alacsonyabb, 123 milliárd forint evabevételt vár a költségvetés, a csökkenés abból adódik, hogy a tárca várakozásai szerint a 6 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező evás vállalkozók túlnyomó többsége az idén a kisadózók tételes adóját fogja választani – jelentette ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára még tavaly szeptemberben.

A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából (kata) származó bevételek emelkedésével – tette hozzá a helyettes államtitkár.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.