Társasági adó csökkentési lehetőségek 2016. – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, hogy csökkentsék a társasági adót? Összeállításunkban tippeket adunk az adófizetési kötelezettség optimalizálásához.

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az adózót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao.tv.] előírásai szerint társasági adókötelezettség terheli.

Az adó alapját – az általános szabályok szerint – az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény Tao. tv. által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani.

A korrekciós tételek egy része kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is – biztosít, a következőkben bemutatjuk ezek közül a legfontosabbakat.

1. Veszteségleírás

Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a következő öt adóévben – meghatározott feltételekre figyelemmel – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli nyilvántartásokban sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni; a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni.

Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Példák az áfatörvény alkalmazásához
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. Megrendelés >>

2. Fejlesztési tartalék

Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (fejlesztési tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint.

A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni azzal, hogy az adóévben megvalósított, a fejlesztési tartalékból feloldott részt meghaladó értékű beruházás esetén az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot – figyelemmel a kivételként rögzítettekre – kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie.

3. Szakképzésben közreműködő adózó

Gazdasági társaság – külön törvény előírása alapján – gyakorlati képzést szakképző iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján végezhet. Szakképző iskolának minősül: a szakközépiskola és a szakiskola.

Csökkentheti az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az adózás előtti eredményét

– a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 százalékával, vagy

– az elméleti képzést végző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 12 százalékával.

4. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása

Csökkenti az adózás előtti eredményt

– a sikeres szakmai vizsgát tett, előző pontban említett szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); folyamatos tovább-foglalkoztatásnak az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai vizsga letétele esetén – kerül sor; valamint

– a korábban munkanélküli személy után,

– a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül.

A korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

5. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés

Csökkenthető az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében – saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás alapján – végzett, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti fogalmi meghatározásnak megfelelő alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének

– a kapott támogatással, valamint

– a belföldi illetőségű társasági adóalanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja (az immateriális javak között használatba veszi) vagy sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető.

A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.

6. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása

Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta

– a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér,

– de legfeljebb az érvényes minimálbér,

összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

7. Adomány és támogatás kedvezménye

Csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására – bármely formában: pénz, eszköz, szolgáltatás – nyújtott adomány összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási szerződés55 esetén az adomány összegének 40 százaléka, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében adott támogatás, juttatás, eszköz, szolgáltatás bekerülési értékének 50 %-a, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésére akkor jogosult, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

8. KKV beruházási kedvezmény

Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti60 az adózás előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén:

– a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is),

– a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet,

– kedvezményre jogosít:

• a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant61,

• a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke,

• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke,

• az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke,

• a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

Nem minden vállalkozást érintő módosító tétel, de akiknek van kapcsolt vállalkozásuk, és üzleti kapcsolatban is állnak vele, azoknak figyelni kell erre az adóalap módosító tételre is. Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban – áfa nélkül számítva – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár) a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao. tv-ben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül – módosítani kell az adózás előtti eredményt.

---