Távmunka: adómentes lehet a költségtérítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Szja-törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló a távmunka mely költségeit számolhatja el, így a munkáltató által fizetett költségtérítés akár egésze járulékmentes lehet. Az ABT Trehand blogbejegyzéséből megismerheti a részleteket.


Pár éve a távmunka még ritka jelenség volt Magyarországon, általában olyan feladatok elvégzését jelentette, amelyekhez alacsony képzettség, szakértelem kellett („bedolgozás”, internetes értékesítés).

Szerencsére ez a tendencia változóban van, egyre több hazai és multicégnél jelenik meg a távmunkavégzés lehetősége egy-egy munkatárs, vagy akár a teljes csapat számára, egy, vagy akár heti több napban. Európában például a közép- és felsővezető beosztásban dolgozó férfiak közt leggyakoribb ez a munkamód. Az előnyökről és hátrányokról megoszlanak a vélemények, mi most kifejezetten az adózási oldalról közelítjük meg a témát, ami a pozitívumok felé billenti a mérleget.

Ha a munkáltató a távmunka bevezetése, támogatása mellett dönt, akkor érdemes az adózási előnyöket is kihasználni ezzel kapcsolatban. A munkavállalónál nyilván felmerülnek bizonyos pluszköltségek a távmunka miatt, amelyekre a munkáltató költségtérítést fizethet. Az Szja törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló milyen költségeket számolhat el így, gyakorlatilag adó- és járulékmentessé téve a munkáltató által fizetett költségtérítést vagy annak egy részét.

Az elszámolható költségek az alábbiak:

  • ha a munkavállaló a munkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, 100.000 Ft-ig egy összegben elszámolhatja a kiadást, 100.000 Ft fölött pedig 3 év alatt, évente 33%-ot érvényesíthet

  • teljes egészben elszámolható az internethasználat díja, nem kell azt figyelni, hogy magáncélra is használta-e a munkavállaló az otthoni internetet

  • ha a munkavállaló egy külön helyiséget bérel a távmunkához (nem otthonról dolgozik), akkor annak a bérleti díja, rezsiköltsége szintén elszámolható költségként

  • otthonról történő munkavégzés esetén a rezsiköltséget a távmunkavégzéssel arányosan lehet elszámolni

A költségelszámoláshoz további feltétel, hogy a munkaszerződés is utaljon a távmunkavégzés tényére, illetve az egyes beszerzésekről, internethasználatról szóló számla a munkavállaló nevére szóljon. A munkáltató fizetheti a költségtérítést a leadott számlák alapján, vagy dönthet úgy is, hogy minden hónapban fix összeget fizet. Utóbbi esetben is csak a fent említett elszámolható költségeknek megfelelő rész lesz adómentes, az e feletti összeg bérként adózik.

A cikk szerzője Fazekas Edina, az ABT Treuhand csoport bérszámfejtési üzletágvezetője.

További blogbejegyzések:

Pár éve a távmunka még ritka jelenség volt Magyarországon, általában olyan feladatok elvégzését jelentette, amelyekhez alacsony képzettség, szakértelem kellett („bedolgozás”, internetes értékesítés).

Szerencsére ez a tendencia változóban van, egyre több hazai és multicégnél jelenik meg a távmunkavégzés lehetősége egy-egy munkatárs, vagy akár a teljes csapat számára, egy, vagy akár heti több napban. Európában például a közép- és felsővezető beosztásban dolgozó férfiak közt leggyakoribb ez a munkamód. Az előnyökről és hátrányokról megoszlanak a vélemények, mi most kifejezetten az adózási oldalról közelítjük meg a témát, ami a pozitívumok felé billenti a mérleget.

Ha a munkáltató a távmunka bevezetése, támogatása mellett dönt, akkor érdemes az adózási előnyöket is kihasználni ezzel kapcsolatban. A munkavállalónál nyilván felmerülnek bizonyos pluszköltségek a távmunka miatt, amelyekre a munkáltató költségtérítést fizethet. Az Szja törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló milyen költségeket számolhat el így, gyakorlatilag adó- és járulékmentessé téve a munkáltató által fizetett költségtérítést vagy annak egy részét.

Az elszámolható költségek az alábbiak:

  • ha a munkavállaló a munkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, 100.000 Ft-ig egy összegben elszámolhatja a kiadást, 100.000 Ft fölött pedig 3 év alatt, évente 33%-ot érvényesíthet

  • teljes egészben elszámolható az internethasználat díja, nem kell azt figyelni, hogy magáncélra is használta-e a munkavállaló az otthoni internetet

  • ha a munkavállaló egy külön helyiséget bérel a távmunkához (nem otthonról dolgozik), akkor annak a bérleti díja, rezsiköltsége szintén elszámolható költségként

  • otthonról történő munkavégzés esetén a rezsiköltséget a távmunkavégzéssel arányosan lehet elszámolni

A költségelszámoláshoz további feltétel, hogy a munkaszerződés is utaljon a távmunkavégzés tényére, illetve az egyes beszerzésekről, internethasználatról szóló számla a munkavállaló nevére szóljon. A munkáltató fizetheti a költségtérítést a leadott számlák alapján, vagy dönthet úgy is, hogy minden hónapban fix összeget fizet. Utóbbi esetben is csak a fent említett elszámolható költségeknek megfelelő rész lesz adómentes, az e feletti összeg bérként adózik.

A cikk szerzője Fazekas Edina, az ABT Treuhand csoport bérszámfejtési üzletágvezetője.

További blogbejegyzések:


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Az áfalevonások korrekciója az uniós bírósági gyakorlatban

Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.