Tovább gyűrűzik a multik adóbotránya

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A 2014. decemberében kitört Luxleaks-botrány az Európai Parlamentben folytatódik. A tagállamok és multinacionális cégek közötti adómegállapodásokat vizsgáló különbizottság (TAXE) ugyanis falakba ütközik: a meghívott cégek – a Total kivételével – időhiányra vagy más kifogásokra hivatkozva egyelőre nem kívánnak megjelenni a testület előtt. Pedig a beszélgetés minden cégnek érdekében állna. Az idő szorít, a tét nagy, s a multinacionális bástyák egyike, az Amazon már kapitulált is a politikai nyomás előtt.

Az Európai Parlament arra adott megbízást a TAXE különbizottságnak, hogy meglehetősen gyorsan, hat hónap alatt tárja fel a Luxleaks-botrány hátterét, a tagállamok feltételes adómegállapításainak, a transznacionális vállalatok adóoptimalizálási módszereinek a rendszerét. Úgy tűnik azonban, hogy az EP-képviselőket nemcsak a parlamenti nyári szünet és a rövid határidő szorítja, hanem a különbizottság mandátuma és jogi helyzete is. Több bizottsági tag panaszkodott a közelmúltban, hogy a különbizottság nem kapott elég széles felhatalmazást, illetve hogy nem is jutnak egyről a kettőre a munkában, mert a vizsgálat tárgyai (vagyis a tagállami kormányok és a nemzetközi vállalatok) nem elég együttműködőek.

Eközben az Európai Bizottság sem tétlenkedik, maga is vizsgálódik a multinacionális cégek adóminimalizáló gyakorlatai ügyében. E vizsgálat keretében az EB 15 országtól kért részletes adatokat a 2010-2013 között kötött adómegegyezésekről, s a hírek szerint Lengyelország és Észtország kivételével minden tagállam át is küldte a kért dokumentumokat. (A két renegátot most azzal fenyegetik, hogy a luxemburgi Európai Bíróság elé citálják őket, ha 30 napon belül nem működnek együtt. A többiektől (köztük Magyarországtól) egyes konkrét megállapodások ügyében további adatokat kért a bizottság.)

Mivel az adózás tagállami hatáskör, joggal merül fel a kérdés: mi köze az Európai Bizottságnak ezekhez a megállapodásokhoz, és tulajdonképpen mi a vizsgálat célja?

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

A csomag tartalma:

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Bár az adózás valóban nem uniós hatáskör, a versenyjog már igen, és Brüsszel versenyjogi kérdésként kezeli a multinacionális cégekkel kötött megállapodásokat. A bizottság azt vizsgálja, hogy a tagállami adókedvezmények illegális állami támogatásnak minősülnek-e, versenytorzító hatásúak-e, nem biztosítanak-e igazságtalan versenyelőnyt egyes cégeknek az európai piacon. Jelenleg öt nagyvállalat és tagállam ellen folyik konkrét, célzott versenyjogi eljárás: gyanús az egész belga rendszer, továbbá az Apple Írországban, a Starbucks Hollandiában, valamint az Amazon és a Fiat Luxemburgban.

Az európai politikai elit a Luxleaks-botrány nyomán megérteni látszik, hogy egységes, egészséges közös piacon nem szervezhető úgy egészséges és igazságos verseny, hogy egyes tagállamok legális adóparadicsomként elszipkázzák a vállalati nyereségadót más tagállamok költségvetései elől. A felismerés nyomán ismét előkerült az egységes társasági-adóalap ötlete, valamint egy minimum társasági-adóra vonatkozó elképzelés is, méghozzá a német és a francia kormány hathatós támogatásával – természetesen a brit kormány hangos ellenzése mellett. A britek ugyanis attól tartanak, hogy az adóharmonizáció az ő számukra nem jelentene mást, mint adóemelést, hiszen mind a német, mind pedig a francia társasági adókulcs magasabb a britnél. Márpedig David Cameron azt ígérte idei választási kampányában, hogy a toryk megtartják a G20-ban legalacsonyabbnak számító, 20%-os társasági adókulcsot. Ha tehát a brit kormányfő belemenne egy Nagy-Britannia számára kedvezőtlen egyezségbe, azzal nemcsak az EU-s népszavazás ügyében nehezítené a helyzetét, hanem választási ígéreteit is megszegné (uniós gazdasági kérdésekben egyébként is óvatosnak kell lennie, hiszen a jelen helyzet szerint a piaci szereplők inkább maradnának az EU-ban, azaz Cameron hazai politikai szövetségeseinek számítanak).

A bizonytalan, sokszínű európai politikai környezetben nem egyértelmű, hogy a bizottság és a tagállamok adóegységesítő kezdeményezéseiből valaha is valóság, vagy elfogadott jogszabály lesz-e. Nem Nagy-Britannia ugyanis az egyetlen tagállam, amely nem érdekelt az adóverseny megszüntetésében. Ám az országról országra történő eredmény-publikálás már nincs ellenére a brit konzervatívoknak sem, így annak általánossá tétele lehetne az első, kompromisszumos lépés a probléma megoldása felé. Jelenleg nem rendelkezünk alapos információval arról, hogy melyik transznacionális vállalat hol és hogyan termeli a nyereségét, csak azt tudjuk, hogy Európán belül melyik tagállamban fizeti meg a nyereség után a társasági adót. A nyilvánosságra kerülő adatok természetesen növelnék a politikai nyomást mind a versenyben érintett tagállamokon, mind pedig a lehetőségeket kihasználó vállalatokon. Vagyis jó eséllyel döntenék a dominósort.

Máris szorul a hurok az érintettek körül: az Amazon meg sem várta az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatának eredményét, máris bejelentette, hogy áttér az országról országra történő bevallásra és adózásra, vagyis a társasági adót abban a tagállamban fizeti majd meg, ahol az adóalap képződött. A kérdés csak az, hogy egyszeri esettel állunk-e szemben, vagy máris a bedőlt a dominó első kockája.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása

  • érdekes számviteli példák
  • jogszabály alkalmazási tippek
  • döntési alternatívák
  • könyvelési lépések
  • ábrák és táblázatok

A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja!

Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Juncker

    Jogszerű, bár erkölcsi szempontból menthetetlen adóegyezségeket leplezett le számos multinacionális vállalat és a luxemburgi adóhatóság között a PwC két munkatársa. Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a megállapodások egyik tető alá hozója most, az Európai Bizottság elnökeként az adóoptimalizálás elleni harc élére állt. Új felfogásának sikere nemcsak tőle függ: sokszereplős politikai csata folyik, amelynek végén valaki veszíteni fog.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

  • Fotó: shutterstock

    Az új transzferár jelentéstételi kötelezettség elmulasztása akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk, milyen esetekben érintheti ez a vállalatokat és milyen teendők merülnek fel első ízben 2017.12.31-ig.