10 százalék alá csökkentené az szja-t az ÁSZ elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Állami Számvevőszék elnöke,  Domokos László szerint a megfelelő válságkezelő lépés az szja 10 százalék alá csökkentése, derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.

Az szja jelenlegi 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékelje a kormány – ezt javasolja a Magyar Nemzetnek adott interjújában Domokos László.

Gondolatmenete szerint „nem lehet vitás, hogy a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok jövedelme. Válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. A megfelelő lépés pedig most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne.”


Domokos azt is elmondta, számításaik szerint „egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél”.

Szerinte akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani egyben a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartaná, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. Ezzel a kormány minden további intézkedés nélkül elérhetné, hogy a fizetések reálértéken maradjanak – érvelt a számvevőszék elnöke.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 28.

A forrásbevonásban segíti a vállalkozásokat egy új alkalmazás

Elkészült a Vállalkozói Információs Portállal (VALI) integráltan működő Forrástérkép elnevezésű alkalmazás, amely a finanszírozási lehetőségek bemutatásával segíti a vállalkozásokat, azon belül főként a mikro- és kisvállalkozásokat – közölte az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.

2023. szeptember 28.

Kell-e sírnia Argentínának?

A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.