Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre inkább terjed az online szerencsejáték, de a magyar szabályozás nem követi a változásokat – nyilatkozták szakmai képviselők a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben is.
Az online szerencsejátékok illegálisak, és mivel ezeket a portálokat külföldön bejegyzett társaságok működtetik, az jelenthetne megoldást, ha blokkolnák a szolgáltatás elérését, és megakadályoznák a pénzügyi műveleteket, a reklámozásukat.
Erre azért is lenne szükség, mert szakértői vélekedések szerint akár százezer magyar állampolgárt is potenciális adócsalóvá tehetnek a sportfogadást és pókerezést kínáló oldalak. A csalogató reklámok ugyanis arról nem tesznek említést, hogy az interneten nyert summát fel kell tüntetni az adóbevallásban, és az összegek után negyven százalék közterhet kell fizetni.
Molnár Krisztián, az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályának vezetője úgy véli, mindezért valóban időszerű lenne nemzeti szerencsejáték stratégia kidolgozása.
A Népszabadság ír arról is, hogy a tiszta piac megteremtésének egyik markáns eleme lehet az Szrt és a Magyar Labdarugó Szövetség között tervezett szerződés is, miszerint ha egy fogadás kapcsán olyan tétek érkeznek, amelyek csalásra adnak okot, azt azonnal jelzi az Szrt az MLSZ-nek. „”A jövő év elejétől él az együttműködés”” – mondta ennek kapcsán Németh Gábor, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi és játékszervezési igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy korábban is volt már ilyen együttműködés, de az „”egyszerűen elkopott””.
Németh mindkét újságnak elárulta azt is, hogy „”a hazai internetes szerencsejáték piac nagysága a becslések szerint 10-100 milliárd forint között van”” és az összeg közelebb jár a 100 milliárdhoz. Igaz, a Szerencsejáték Zrt. (Szrt) bevétele 2009-ben még 154 milliárd forint volt.
Forrás: Fn.hu
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
