115 milliárd adókedvezményt jelent az akcióterv


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

800 ezer ember foglalkoztatását segítették a munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott adókedvezmények.


Idén januárban az előző évinél 50 ezerrel több, mintegy 800 ezer munkavállaló után érvényesítettek kedvezményt a vállalkozások, további 10 milliárd forint értékben – mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó-és pénzügyekért felelős államtitkára. A munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek köszönhetően az elmúlt évben több mint 115 milliárd forintot hagyott a kormány mintegy 100 ezer munkát adó vállalkozásnál, ezzel mintegy 750 ezer ember foglalkoztatásához járult hozzá a kabinet – fűzte hozzá az államtitkár.

Kiemelte: az intézkedés további pozitívuma, hogy az adócsökkentés nemcsak az újonnan felvett alkalmazottakra vonatkozott, így a program az új dolgozók felvétele mellett a foglalkoztatottak megtartását is segíthette, emellett a szabályok kijátszását is értelmetlenné tette.

Az NGM államtitkára emlékeztetett: 2013. január 1-jével 100 ezer forintos bruttó bérig, a foglalkoztatás első két évében, a munkáltatói terheket kevesebb mint felére csökkentette a kormány a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, illetve időkorlát nélkül a képzettséget nem igénylő munkakörök esetében. Ez azt jelenti, hogy ezen munkavállalói csoportok alkalmazásával a normál, 28,5 százalékos munkáltatói teher helyett 14 százalékot kell megfizetni, így a munkáltató legalább 100 ezer forintos bruttó jövedelem biztosítása mellett évi 174 ezer forintot takarít meg.

Elmondta: a kormány által nyújtott adókedvezmény mértéke ennél is nagyobb, ha a munkavállaló 25 év alatti pályakezdőnek, vagy tartós álláskeresőnek minősül. Ezekben az esetekben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól, de a harmadik évben is csak a normál 28,5 százalékos közteher felét, 14 százalékot kell fizetnie. Így fiatal pályakezdő, vagy 6 hónapot meghaladó munkanélküliségből visszatérő munkavállaló alkalmazásával a munkáltató a foglalkoztatás első 3 éve alatt mintegy 858 000 forintot takaríthat meg. Ugyanez a kedvezmény érvényesül a kismamáknál is, azzal, hogy idén január elsejétől a nagycsaládosok körében szélesedett a kedvezmény.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az elmúlt évre visszatekintve a munkahelyvédelmi akció minden célcsoportjában bővült a foglalkoztatottság, a program másik fontos hozadéka pedig az, hogy hatékonyan egészíti ki az új, arányos, családbarát adórendszert – mondta Orbán Gábor.

Hangsúlyozta, hogy a munkáltatói kedvezmények a korábban nyújtott adójóváírással szemben valóban a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték. Az adójóváírás teljes összege ugyanis nem ért célba, az évente majdnem 400 milliárd forintba került, és becslések szerint az érintettek több mint fele kijátszhatta az előírásokat.

Hozzátette, hogy a mostani szabályozással a támogatottak közül jobban kiszűrhetőek a fiktív minimálbéres csoportok is. Ezt igazolja az államtitkár szerint, hogy a minimálbér közelében kereső munkavállalók többsége nem a legszegényebb családokban él, hanem második-harmadik kereső egy közepes vagy magas jövedelmű háztartásban, így a minimálbér adómentességét garantáló adójóváírás is sok esetben a tehetősebb családok alacsonyabb jövedelmű tagjait támogatta.

Megemlítette azt is, hogy a 2013. január 1-jével bevezetett két új, szabadon választható adónem: a kisadózó vállalkozások tételes adója, és a kisvállalati adó sikerét mutatja, hogy azokat mintegy 90 ezer vállalkozás választotta eddig.

(Forrás: MTI)

Az IFRS-ről röviden

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 12.

  • Mérlegképes könyvelőknek, IFRS szakterületen számviteli (egyéb) témakörben: 5 kreditpont
  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont

Jelentkezzen most!

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]