Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg a határokon átnyúló befektetések esetében számos tagállam vet ki adókat a külföldön élő befektetőknek (tulajdonviszonyt megtestesítő…
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez.
Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára
Kettős adóztatás
Jelenleg a határokon átnyúló befektetések esetében számos tagállam vet ki adókat a külföldön élő befektetőknek (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények után) fizetett osztalékokra és (kötvények után) fizetett kamatokra. Ugyanakkor e befektetőknek jövedelemadót kell fizetniük ugyanezen jövedelem után az illetőségük szerinti országban.
Bár a tagállamok közötti egyezmények célja a kettős adóztatás problémájának megoldása, a valóságban a forrásadó-rendezés igénylésére irányuló eljárások tagállamonként jelentősen eltérnek, ami azt eredményezi, hogy az adórendezési vagy -visszatérítési eljárások hosszadalmasak, költségesek és nehézkesek. Ezen eljárások esetében fennáll a nagyszabású adócsalások kockázata is.
A forrásadó-kezdeményezés gyorsabbá, egyszerűbbé és egyúttal biztonságosabbá teszi az adórendezési eljárásokat.
Közös adóügyi illetőségigazolás
Az irányelv bevezeti a közös uniós digitális adóügyi illetőségigazolást (eTRC), amelyet az adózó befektetők használhatnának a forrásadó-rendezésre szolgáló gyorsított eljárások igénybevétele érdekében.
A tagállamok automatizált eljárást vezetnek be a digitális adóügyi illetőségigazolások kiállítására a joghatósági területükön adóügyi illetőséggel rendelkezőnek minősülő természetes személyek és szervezetek számára.
Gyorsított eljárások
Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy két olyan gyorsított eljárást alkalmazzanak, amelyek kiegészítik a jelenlegi szokásos forrásadó-visszatérítési eljárást. Ezáltal az adórendezési és -visszatérítési folyamatok gyorsabbá és összehangoltabbá váltnak az EU-ban.
A tagállamoknak az alábbi rendszerek egyikét vagy mindkettőt kell alkalmazniuk:
- a „kifizetésnél biztosított forrásadó-kedvezményre” irányuló eljárást, melynek keretében a vonatkozó adómérték az osztalék- vagy kamatkifizetés időpontjában kerül alkalmazásra
- a „gyors visszatérítési” rendszert, amelyben a forrásadó-túlfizetést meghatározott határidőn belül visszafizetik
A Tanács egyetértett abban, hogy a tagállamoknak a gyorsított eljárásokat kell alkalmazniuk, ha biztosítják a nyilvánosan forgalmazott részvények után fizetett osztalékra kivetett forrásadó-többlet rendezését.
A tagállamok fenntarthatják a jelenlegi eljárásaikat, és nem kell alkalmazniuk az irányelv III. fejezetét, amennyiben:
- rendelkeznek a kifizetésnél biztosított átfogó forrásadókedvezmény-rendszerrel a joghatóságuk alá tartozó területen adóügyi illetőséggel rendelkező valamely személy által kibocsátott, nyilvánosan forgalmazott részvényekből származó osztalékok után levont forrásadó-többlet tekintetében, és piaci kapitalizációs arányuk (az ESMA jelentése szerint) nem éri el az 1,5%-os küszöbértéket. Ha azonban a tagállam négy egymást követő évben túllépi ezt az arányt, az irányelvben előírt összes szabály visszavonhatatlanul alkalmazandóvá válik. Ilyen esetekben a tagállamoknak öt évük lesz arra, hogy az irányelv szabályait átültessék nemzeti jogukba. Ezek a jellemzők figyelembe veszik a tagállamok pénzügyi piacainak méretét, ugyanakkor elismerik, hogy egyes tagállamok a jelenlegi piaci feltételeiknek megfelelő nemzeti rendszereket tartanak fenn
- biztosítják a forrásadó-többlet rendezését a nyilvánosan forgalmazott kötvények után fizetett kamatok esetében
A Tanács emellett egyéb olyan körülményeket is bevezetett a szövegbe, amelyek fennállása esetén a tagállamok részben vagy egészben kizárhatják a forrásadó-rendezés iránti kérelmeket a gyorsított eljárásokból azzal a céllal, hogy további ellenőrzéseket végezzenek a csalás megelőzése érdekében.
A Tanács kiegészítette a szöveget a közvetett befektetésekre vonatkozó rendelkezésekkel. Ezek a rendelkezések azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a befektető nem közvetlenül, hanem kollektív befektetési vállalkozáson keresztül fektet be értékpapírokba.
A rendelkezések biztosítják, hogy a jogszerű befektetők, például bizonyos kollektív befektetési vállalkozások vagy befektetőik igénybe vehessék a gyorsított eljárásokat.
Az új szabályok értelmében a bejegyzett tulajdonos nevében forrásadó-rendezést kérelmező tanúsított pénzügyi közvetítőknek ellenőrizniük kell a bejegyzett tulajdonos adórendezésre való jogosultságát.
Szabványosított adatszolgáltatás előírása a pénzügyi közvetítők számára
Az irányelv szabványosított adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a pénzügyi közvetítők (például a bankok vagy a befektetési platformok) számára. Ez megkönnyíti a nemzeti adóhatóságok számára az esetleges adócsalások vagy adóvisszaélések feltárását.
A tagállamok nemzeti nyilvántartásokat hoznak létre, amelyekben a nagy (és opcionálisan a kisebb) pénzügyi közvetítőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat ahhoz, hogy tanúsítottá váljanak. A nyilvántartásba vételi eljárás egyszerűsítése érdekében a Tanács megállapodott a tanúsított pénzügyi közvetítők európai portáljának létrehozásáról.
Ez a portál olyan külön erre a célra létrehozott, központi honlapként fog működni, ahol elérhetők lesznek a nemzeti nyilvántartások.
A tagállamok megtartják a tanúsított pénzügyi közvetítők meghatározott esetekben történő nyilvántartásba vételéhez és törléséhez, valamint az őket érintő intézkedések elfogadásához szükséges mérlegelési jogkört.
A nyilvántartásba vételt követően a pénzügyi közvetítőknek jelenteniük kell az illetékes adóhatóságoknak az ügylet nyomon követéséhez szükséges információkat.
A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy szélesebb körű adatszolgáltatást kérjenek az ügyletekkel kapcsolatban az esetleges adóvisszaélések vagy adócsalások felderítése érdekében.
A Tanács a közvetlen adatszolgáltatáson túl a közvetett adatszolgáltatást is lehetővé tette. Közvetlen adatszolgáltatás esetében a tanúsított pénzügyi közvetítőnek közvetlenül a forrás szerinti tagállam illetékes hatóságának kell adatot szolgáltatnia. Közvetett adatszolgáltatás esetében az értékpapír-fizetési lánc mentén minden egyes tanúsított pénzügyi közvetítőnek információt kell szolgáltatnia.
A Tanács megállapodott arról, hogy a tagállamoknak szankciókat kell alkalmazniuk az ezen irányelvből eredő kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén.
(https://www.consilium.europa.eu)
