Tarsoly az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt az utolsó szó jogán július végén: „A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként” – mondta.
A Fővárosi Törvényszék augusztus végi sajtóközleménye azt írja, a nyomozati iratok meghaladták a 132 ezer oldalt, 2016 júliusa óta a Törvényszék összesen 359 tárgyalási napot tartott, ezekből 193 napon tanúkat, 73 napon pedig szakértőket hallgattak meg.
Példátlan mértékű csalássorozat
A Quaestor-ügy az ország eddigi legnagyobb pénzügyi csalása, az erről szóló tárgyalássorozat csaknem nyolc éve tart. A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én levelet küldött az ügyfeleinek, melyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. Az első közleményekben ezt a Quaestor még a Buda-Cash botrány miatti értékpapírpiaci pánikra és a piac „nem normális működésére” fogta: „a kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”, írták. Szinte azonnal kiderült, hogy az öncsőd mögött előremenekülés áll, a Quaestor ugyanis 150 milliárd forintnyi fiktív (tehát felügyelet nélküli, illegális) kötvényt bocsátott ki, és mellette évtizedeken át machinált értékpapírokkal is.
Két évvel később a 444 cikksorozata alapján írt, A Quaestor-ügy című könyv dolgozta fel azt, hogy hogyan tudták éveken át titokban tartani a példátlan mértékű csalássorozatot. Tarsoly Csaba a kilencvenes évek elején rájött, hogy rengeteg az olyan költségvetési intézmény (állami háttérintézmény, önkormányzat, takarékszövetkezet), ami sok pénzt kezel, de nem tud mit kezdeni a forrásaival. Az állami szerveknek negyedéves időszakokban kellett gazdálkodniuk a pénzükkel, jókora részre nem volt azonnal szükség, így az összeg egy-két hónapig tétlenül állt a bankszámlán. A Quaestor munkatársai befektetési lehetőséget ajánlottak ezeknek az intézményeknek, évtizedeken át az ebből érkező bevétel volt a pénzszerzésük alapja. Így anélkül tudtak forráshoz jutni, hogy az elindított projektjeik bármit is hoztak volna, közben viszont rengeteg pénzt égettek el ezekre. 2010-hez közeledve a győri ETO Park és a győri focicsapat lett a csoport legnagyobb pénznyelője, a két projekt nyolc év alatt körülbelül 16 milliárdot szívhatott el a cégből.
A soha nem látott mértékű csalásokat egy viszonylag egyszerű trükkel érték el: létrehoztak egy ugyanolyan ügyfélszámlát, mint a többit, csak ehhez nem rendeltek külső ügyfelet. A T2 elnevezésű számlán keresztül eleinte intézményi ügyfelek pénzét lopták el: erre „írták jóvá” az ügyfelek értékpapírjait, amit átvezettek egy másik, belsős számlára, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (a csoport fő cége) Quaestor Értékpapírnál (a csoport brókercégénél) vezetett számlájára, ahonnan a vezetők, ha akartak, készpénzt is felvehettek. Innen az értékpapírt megvette a Quaestor Értékpapír, majd azt a másodpiacon értékesítette, főleg bankoknak. Tehát a brókercég megvette az értékpapírt saját anyacégének nála vezetett számlájáról, és eladta a piacon.
De a Quaestor nem csak így csalt. Az értékpapírlopás mellett ott volt még a nem engedélyezett kötvénykibocsátás is. A kötvényekkel való machinálást később kezdték el, hogy megpróbálják betömni a lyukakat. 2009 környékén dőlhetett el, hogy mindent a lakossági kötvényprogramra tesznek fel, azaz a kisbefektetőktől felszívott pénzből csempészik vissza a nagyobb ügyfelektől korábban eltulajdonított értékpapírokat. A szabályok kijátszásához ugyanazt a számlát használták, mint amit az értékpapírcsalásnál is: a T2-ről átvezetett, majd az ügyfeleknek eladott kötvények azonban valójában nem léteztek.
A csalássorozat nyomait a könyvelés meghamisításával tüntették el. Az összesen több mint kétszázmilliárdos csalás két évtizeden keresztül zajlott a hatóságok orra előtt.
Az ügyben több szálon zajlik a jogi procedúra. Tavaly a Kecskeméti Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte Tarsolyt egy kapcsolódó ügyben. A vádirat szerint Tarsoly megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével fia cégének finanszírozásáról, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek. Mellette zajlik az eljárás a Fővárosi Törvényszéken,ebben született most ítélet. Az első tárgyalást 2016-ban tartották, a per azóta tartott. Az együttes elkövetési érték meghaladja a 77 milliárd forintot, a büntetőjogi értelemben vett sértettek száma 755 fő.
Tarsoly Csaba júniusban azt nyilatkozta, lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, ezt a cég ingatlanjai, például az ETO komplexuma fedezte volna. Szerinte a felszámolók „elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával”.
Forrás: Telex
