Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elfogadta a parlament a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek a betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosítását. Ennek értelmében a Betétbiztosítási Alap a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb tizenhárommillió forint összeghatárig fizetheti ki kártalanításként.
A betétbiztosítási rendszerekről szóló uniós irányelv alapján az egyes betétesek összevont betéteit – befagyásuk esetén – legalább 20 ezer euró összegig kell biztosítani azzal, hogy legfeljebb 10 százalék önrész is előírható. Az irányelv átültetéseként a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján az Országos Betétbiztosítási Alap jelenleg a kártalanításra jogosult személyek részére a befagyott betétek összegét legfeljebb 6 millió Ft összeghatárig biztosítja azzal, hogy a kártalanítás mértéke 1 millió forintig száz százalék, az 1 millió forintot meghaladó részre pedig kilencven százalék. A parlament által elfogadott javaslat a kártalanítás összeghatárát tizenhárommillió forintban állapította meg azzal, hogy egyidejűleg megszüntetette az önrész intézményét. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének,
valamint a fenti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!