Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elfogadta a parlament a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek a betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosítását. Ennek értelmében a Betétbiztosítási Alap a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb tizenhárommillió forint összeghatárig fizetheti ki kártalanításként.
A betétbiztosítási rendszerekről szóló uniós irányelv alapján az egyes betétesek összevont betéteit – befagyásuk esetén – legalább 20 ezer euró összegig kell biztosítani azzal, hogy legfeljebb 10 százalék önrész is előírható. Az irányelv átültetéseként a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján az Országos Betétbiztosítási Alap jelenleg a kártalanításra jogosult személyek részére a befagyott betétek összegét legfeljebb 6 millió Ft összeghatárig biztosítja azzal, hogy a kártalanítás mértéke 1 millió forintig száz százalék, az 1 millió forintot meghaladó részre pedig kilencven százalék. A parlament által elfogadott javaslat a kártalanítás összeghatárát tizenhárommillió forintban állapította meg azzal, hogy egyidejűleg megszüntetette az önrész intézményét. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének,
valamint a fenti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
