2016-os várható változások az adózás rendjében – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény várható módosításait is tartalmazó T/6636-os számú törvényjavaslat 2015. október 13-án került benyújtásra és jelenleg a Törvényalkotási bizottság eljárása alatt áll. Összeállításunkban áttekintjük a tervezett új rendelkezéseket.


A törvény hatályának módosítása (4.§.) megteremti annak a lehetőségét és jogszabályi alapját, hogy az eddig külön nyilvántartásban, azaz az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által külön-külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla nyilvántartásba kerülhessenek (folyószámla integráció).  A módosítás egységesen az „elszámolás” fogalmat használja a közös folyószámlán nyilvántartandó fizetési kötelezettségek kezelésére, amely fogalom tartalmát a törvény az értelmező rendelkezései között határozza meg.

A törvény 5/A. paragrafusának módosítása rögzíti, hogy az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőt (alapesetben 30 nap) az eljáró adóhatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – mely eljárásokban hosszabbíthatja meg.  Garanciális rendelkezés, hogy a határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

A törvény kiegészül egy új, 6/A. jelzésű paragrafussal, mely a megbízható adózó fogalmát mutatja be. A módosítás egyik kiemelt célja az adózó centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése.  Ennek keretében a jogszabály-tervezet bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, melynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő – megbízhatónak minősülő – adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek. A speciális adózói kategóriákba sorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettekre és az áfa regisztráltakra vonatkozik.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

Megbízható adózónak az a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfa regisztrált adózó fog minősülni, amely a 6/A.§-ban felsorolt együttes feltételeknek megfelel. A legfontosabb feltételek a következők, amelyek az adózónál kell, hogy teljesüljenek:

  • a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
  • b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 %-át meghaladó adókülönbözetet,
  • c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
  • d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • e) a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,
  • g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
  • h) a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság,
  • i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és
  • j) nem minősül kockázatos adózónak.

A megbízható adózók pozitív elbírálásában részesülésének lényegi eleme az is, hogy esetükben a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa 50%-kal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték.  A megbízható adózó számára további pozitívum, hogy évente egy alkalommal automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt engedélyez az állami adóhatóság. A Javaslat szerint 2017. január 1-jétől a megbízható adózók általános forgalmi adó kiutalás iránti kérelmét az adóhatóság 45 napon belül teljesíti, míg 2018. január 1-jétől 30 napon belül.

A módosítás bevezeti a kockázatos adózó kategóriáját.  A  javaslat  alapján,  ha  felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló cégjegyzékbe bejegyzett adózó tekintetében a §-ban szereplő négy feltétel valamelyike (szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben) teljesül,  akkor  az  adózó  kockázatos  adózónak  minősül.  Az adózó az okot adó körülménytől számított egy évig fog kockázatos adózónak minősülni, kivéve, ha az okot adó adóhiányt, adótartozást megfizeti.

A kockázatos adózó tekintetében az általa visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap valamennyi esetben. A kockázatosnak minősülő adózók minél hatékonyabb ellenőrzésére tekintettel rögzíti a javaslat, hogy az ellenőrzési határidő kockázatos adózók esetében 60 nappal meghosszabbodik.  A kockázatos adózók a késedelemi pótlék, az adóbírság, valamint a mulasztási bírság tekintetében is szigorúbb elbírálásban részesülnek, ezzel is ösztönözve az adózókat arra, hogy gazdasági tevékenységüket folytatása során igyekezzenek elkerülni azt, hogy kockázatos adózónak minősüljenek.

A jogszabály-tervezet rögzíti továbbá a megbízható, valamint a kockázatos adózói minősítési szabályait. Minősítésre első ízben 2016. első negyedévét követően kerül sor. Az állami adó- és vámhatóság negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását, amelynek eredményéről elektronikus úton értesíti az érintett adózókat, kivéve, ha az adózó minősítésében változás nem következik be. Az adózó az ügyfélkapun keresztül 2016. második félévétől lekérdezheti a minősítését. A minősítéssel összefüggő jogutódlás szabályait is rögzíti a törvény. Az adózónak lehetősége van a minősítésével kapcsolatban kifogást előterjesztenie az állami adó- és vámhatósághoz.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

Ismét változhat a képviselet szabályait tartalmazó 7.§-a. A jövedéki ügyintézők megszerzett szakmai tudásának érvényesítését segítő módosítás, hogy – több szakmai érdekképviseleti szervezet javaslatára – az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előtti jövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviseleti jogot kapnak a velük munka- vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedéki alanyok képviseletére.

A javaslat több ponton szigorít, illetve pontosít az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken. Az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek.  A rendelkezés indoka az adózók ösztönzése arra, hogy a költségvetéssel szemben fennálló tartozásaikat minimális szintre szorítsák le. A javaslat beemeli a cégvezetőket is az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe, ezzel is szűkítve a visszaélések lehetőségét.

Azon adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek, semmilyen adó-, adóalap kedvezményt nem vesznek igénybe és az adójukról nem kívánnak rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 %-ának felajánlását), azoknak az állami adóhatóság – a munkáltató által benyújtott havi „járulékbevallások” alapján – 2016. május 20-ig elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását (adóhatósági adómegállapítást).  Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését is jelenti egyben. Az 1+1 % mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

Az adóhatósági adómegállapítás elkészítésének feltétele, hogy a 2016. január hónapról benyújtott kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló bevallásban a munkáltató adatot szolgáltasson azon magánszemélyekről, akik úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag munkaviszonyból származó bevételük keletkezett az adóévben. Ezen nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a magánszemély nem kíván az adójáról rendelkezni és kedvezményt sem kíván érvényesíteni. A munkáltatók ezen adatszolgáltatása egyszeri, a későbbiekben nem vonható vissza.

Cikkünket folytatjuk.

Forrás: T/6636. számú törvényjavaslat és részletes indoklása

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.