2021-es költségvetés: nem lép vissza a kormány az adócsökkentésektől
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Végrehajtja a kormány a már eltervezett adócsökkentéseket, és nem számol drámai adóbevétel-csökkenéssel, ami főként a tervezett, optimista makrogazdasági számoknak tudható be. Az önkormányzatok jelentős bevételcsökkenéssel számolhatnak.
A kormány már a konvergenciaprogramban is felhívta a figyelmet, hogy „a családi járulékkedvezményt 2020. július 1-jétől 18,5 százalékig (azaz a társadalombiztosítási járulék erejéig) lehet majd érvényesíteni, ezzel 1,5 százalékponttal nő az érvényesíthető összeg, amely további 1 milliárd forintot hagy a gyermeket nevelő családoknál.” Erről olvashatunk a beterjesztett költségvetési tervezet általános indoklásában is.
Csakúgy, mint arról is, hogy „a 2021. évet is érinti, hogy az adócsökkentő lépések folytatásaként a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-jétől 17,5%-ról 2 százalékponttal 15,5%-ra csökken. Ezzel összhangban a kiva kulcsa 2021. január 1-jétől, újabb 1 százalékponttal, 11%-ra mérséklődik.”
Megemlékezik a költségvetési tervezet indoklása a már szintén bejelentett tao kedvezményről is: „a kormány újabb beruházásösztönző intézkedése lehetővé teszi, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes egészében társasági adó mentességben részesüljön. Az ún. fejlesztési tartalékot ugyanis a jövőben az adózási előtti nyereség teljes összegéig lehet igénybe venni, figyelemmel a 10 milliárd forintos felső határra”
A kormány szerint jövőre sem lesz kisebb áfabevétel
A kormány azzal számol, hogy a fogyasztási adók továbbra is erős oszlopai lesznek a költségvetésnek, szerintük „a járványhelyzet enyhülésével ugyanakkor a háztartások részben pótolhatják az elhalasztott vásárlásaikat, ami 2021-től ismét magas fogyasztási dinamikát eredményez.” Idén 4970 milliárd forint az áfa bevételi várakozás, jövőre 4982 milliárd forint. Igaz, ez reálértéken kevesebb az ideinél, a kormány ugyanis 3 százalékos inflációval számol.
Az szja bevételi várakozások is optimisták: 2608,9 milliárd forintról 2683,5 milliárd forintra növekedtek – majdnem elérve az idei reálértéket.
A társasági adóbevételeket illető várakozások ennél is optimistábbak: az idei 501,1 milliárd helyett jövőre 538,5 milliárd forint bevétel vár ebből a forrásból, ami jóval a tervezett infláció feletti növekedés.
A viszonylagos optimizmus oka, hogy a kormány meglehetősen nagy, 4,8 százalékos növekedéssel számol jövőre. Ezzel összhangban a többi tervezett makrogazdasági mérőszám is meglehetősen nagy derűlátást tükröz, így a bérek 6,9 százalékos , a háztartások fogyasztói kiadásainak 3,8 százalékos, a foglalkoztatottak számának 1,6 százalékos emelkedésével (miközben 1,8 százalékkal csökkenne idén) terveznek.
Nehezedik az önkormányzatok gazdálkodása
A gépjárműadóból tervezett költségvetési bevétel 51,5 milliárdról 87 milliárd forintra nő jövőre – ennek az az oka feltehetően, hogy már nem tarthatják meg az önkormányzatok a gépjárműadó-bevétel 40 százalékát.
A költségvetés tervezetéből az is kitűnik, hogy az önkormányzatok a megnövekvő szolidaritási hozzájárulás miatt is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak: idén ennek összege 43 milliárd forint volt, jövőre ez csaknem a négyszeresére, 160, 4 milliárd forintra emelkedik. Igaz, ugyanakkor az önkormányzatok „Működési célú támogatások államháztartáson belülről” bevétele nagyjából 96 milliárd forinttal nő az önkormányzati alrendszer mérlege szerint.
A kormány úgy segít a nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak, hogy lehetővé teszi számukra az eladósodást. Mint a javaslatban olvasható: „a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok a saját bevételek, így különösen a helyi iparűzési adóbevétel esetleges csökkenése és az iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének megszüntetése miatti kiesést – átmeneti jelleggel – éven túli hitellel pótolhatják. A hitel összegét fokozatosan, legfeljebb 3 év alatt kell az önkormányzatoknak megszüntetniük. Legfeljebb 200 milliárd forint hitel felvétele válik a módosítással lehetővé.”