25 000 forint felett is lehet készpénzfizetési számlát kibocsátani
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A készpénzfizetési számla az egyszerűsített adattartalmú számlának csak az egyik esete.
Nagy tömegben érkeznek a vállalkozók által feltett kérdések az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 176.§ (1) bekezdésének d) pontjától megriadva, mely szerint „az egyszerűsített számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, …”
Ez a szöveg borzalmas, főleg, ha tovább olvassuk a bekezdést. A továbbképzéseken pedig nem vetült elég figyelem erre az apró módosításra. A vállalkozók megijedtek attól, hogy 25.000 forint feletti összegről nem bocsáthatnak ki készpénzfizetési számlát, mert az egyszerűsített adattartalmú számlát a készpénzfizetési számlával azonosnak tekintik. Félnek, hogy nem fog befolyni a bevétel, a vevő eltűnik, ha nem kell rögtön készpénzben fizetnie. A könyvelők egy része elbizonytalanodott e kérdésben.
Örömteli érzés volt, amikor az adóhatóság tájékoztatót jelentetett meg, az „egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségeiről”, mert nyilván érzékelték, hogy ezzel a témával gond van. Sajnos ezzel nem segítettek a vállalkozóknak a megértésben. A kérdések továbbra is jönnek. Egyedül a tájékoztató utolsó mondata volt egy átlagember számára értelmezhető.
A következő tényezők játszanak hangsúlyosabb szerepet abban, hogy a kisvállalkozók ma nem egészen értik a számlakibocsátás szabályait:
- A nyomtatványboltokban megvásárolható előnyomott számlák, számlatömbök valahogy azt tudatosították a kisvállalkozókban, hogy az egyszerűsített számla az a készpénzfizetési számla, s ez nagyon mélyen rögzült az adózókban.
- Az elmúlt években nem nem került a figyelem középpontjába az a tény, hogy az áfa-törvény meghatározza a számla adattartalmát, amely tartalom olyan tételeket is magába foglal, melyeket nem minden esetben kell feltüntetni a számlán. A számla adattartalma egy nagyon hosszú felsorolás a törvényben, mert minden eshetőségre kiterjed. (Például: különbözet szerinti adózás.) Ehhez képest egyszerűsített adattartalmú számla is létezik, amely azt jelenti, hogy nem szükséges mindazokat az adatokat feltüntetni, melyeket a számlára vonatkozóan előírtak, hanem elég valamivel kevesebb adat. Nem lehet azonban minden esetben egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítani, csupán azokban az esetekben, melyeket a 176.§ (1) bekezdése felsorol. A készpénzfizetési számla tehát az egyszerűsített adattartalmú számlának csak az egyik esete. A két fogalom nem azonos!
- Sok vállalkozó saját maga állítja ki a vállalkozása által kibocsátott számlát, melyhez bizonyos ismeretek szükségesek. A könyvelő általában készít erre egy mintapéldányt, de ez nem elég ahhoz, hogy dönteni tudjon az egyszerűsített adattartalmú számla kiállításának kérdésében, hiszen ez bonyolultabb ennél. Ehhez érthető megfogalmazású ismertetőre van szükség, vagy egy segítő személyre, aki ismeri a törvényeket és azok gyakori változásait. A vállalkozótól nem várhatjuk el, hogy megértse a törvényi kereszthivatkozásokkal tűzdelt írásokat, vagy magát a törvényt.
- Rossz propaganda arra hivatkozni a vállalkozóknak, hogy nem kell könyvelőt vagy más szakmai segítőt foglalkoztatnia, mert már annyira leegyszerűsítették a kisvállalkozókra vonatkozó szabályokat, hogy azt egyedül is meg tudja csinálni. Ez egyszerűen nem igaz. Nem a bevételi nyilvántartás vezetése az egyetlen feladata. A működés során sok olyan előírt követelménnyel kerülhet szembe, amihez nagyon sok törvényt és annak módosításait kellene ismernie ahhoz, hogy minden szabályt be tudjon tartani. De a vállalkozónak nem ez a feladata. Ezért ajánlott egy adózási szakemberrel kapcsolatot tartania, ha nem is folyamatosan, de elérhető alternatívaként.
Nézzük meg az általános forgalmi adóról szóló törvény 176.§-ában, hogy milyen esetekben szabad egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítani!
1.) Ha a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek.
Ez azt jelenti, hogy azokban az esetekben lehet egyszerűsített adattartalmú – kevesebb adatot és az áfa-kulcsot visszafelé számítottan tartalmazó – számlát kibocsátani, ha a számlakibocsátó eladó részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy, mint vevő előleget fizet, és az ellenérték forintban van kifejezve. Ez egy esetkör, és nem jelenti azt, hogy az előleget készpénzben kellene átadni. Lehet ezt átutalással is rendezni. Értékhatár pedig nincs.
Folytatás következik.
