Pénzforgalmi áfafizetés a gyakorlatban – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adó rendszerében 2013. január 1-jétől bevezetésre került a pénzforgalmi áfafizetés új rendszere. A pénzforgalmi áfafizetés rövid lényege, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany nem a teljesítés időpontjában köteles az ügyleteit terhelő áfa megfizetésére, hanem akkor, amikor a vételárat megkapta. Ezzel kapcsolatban azonban számos részletszabályra, körülményre kell figyelemmel lenni. Az Áfa Kalauz 2013/1. száma gyakorlati példákon keresztül mutatja be a részletszabályokat a pénzforgalmi áfafizetés könnyebb kezelhetősége céljából.

I. Általános alapvetések

1. A konkrét példák ismertetése előtt szükséges néhány alapvető szabályt látni a pénzforgalmi áfafizetés rendszerével kapcsolatban:
2. A pénzforgalmi áfafizetés választáson alapuló jogállás, amelyet az az áfaalany választhat, aki az Áfa törvény vonatkozó feltételeinek megfelel.
3. A pénzforgalmi áfafizetést választó adóalanynak az áfafizetési kötelezettsége az általa teljesített ügyletek kapcsán az ellenérték részére történő megfizetésekor keletkezik, azonban a pénzforgalmi áfafizető adóalany a bejövő számlái tekintetében is csak akkor gyakorolhat adólevonási jogot, amikor azokat kifizette.
4. Azok az adóalanyok, akik pénzforgalmi áfafizető adóalanytól szereznek be terméket, vesznek igénybe szolgáltatást, a pénzforgalmi áfafizető adóalanytól befogadott számlában áthárított adót csak a számla ellenértékének a megfizetésekor vonhatják le.
5. A pénzforgalmi áfaelszámolás csak akkor alkalmazható egy ügylet kapcsán, ha az érintett számlára a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést felvezették.
6. A pénzforgalmi áfafizetési szabályokat a fordított adófizetéses konstrukciójú ügyletekre nem lehet alkalmazni, azaz kizárólag az egyenes adós ügyletek tekintetében működik ez a szabályrendszer.

II. Gyakorlati példák

1. Példák a pénzforgalmi áfafizetés rendszerszerű működésére

1.1. Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. március 2-ai teljesítési időponttal terméket értékesít Leopárd Kft.-nek, aki negyedéves bevalló normál áfaalany. A számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés. A felek március 20-ai fizetési határidőben állapodtak meg, azonban Leopárd Kft. csak április 2-án utalja át az ellenértéket Tigris Kft. felé. Az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés a) pontja értelmében Tigris Kft. az április havi bevallásban köteles bevallani ezt a termékértékesítést terhelő áfát, függetlenül attól, hogy a teljesítés március 2-án történt. Ugyanakkor Leopárd Kft. – figyelemmel az Áfa törvény 119. §-ára – a Tigris Kft. által rá áthárított áfát a második negyedéves bevallásában veheti csak figyelembe, függetlenül attól, hogy az ügylet március 2-án teljesült.

1.2. Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. február 14-én igénybe vesz egy számítástechnikai szolgáltatást Oroszlán Bt.-től, aki normál áfaalany, szintén havi bevalló. Tigris Kft. április 10-én fizeti meg a szolgáltatás ellenértékét egy összegben. Az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pontja értelmében Tigris Kft. az igénybe vett számítástechnikai szolgáltatás kapcsán rá áthárított adót az április havi bevallásában veheti figyelembe levonható adóként, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás teljesítési időpontja februárra esett. [Nagyon fontos, hogy függetlenül attól, hogy Tigris Kft. még a márciusi bevallás április 20-i beadása előtt kifizette ugyan a számla ellenértékét, azonban a levonási jogot a márciusi bevallásban még nem, hanem majd csak a május 20-ig beadandó április havi bevallásban gyakorolhatja. Az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pontjának szövegéből ugyanis az következik, hogy az adólevonási jog abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben az ellenértéket megfizette, nem pedig abban a bevallásban, amelynek beadási határidejéig a számla kifizetésre került.]

Oroszlán Kft. ugyanakkor – tekintve, hogy ő normál, azaz nem pénzforgalmis adóalany – az általa nyújtott számítástechnikai szolgáltatást terhelő áfát a teljesítés napja szerinti, azaz a február havi áfabevallásában vallja be az Áfa törvény 55. § (1) bekezdése alapján.

Tudjon meg mindent az áfaváltozásokról!
A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása című konferencián mindent megtudhat az idei módosulásokról, és kérdéseire is választ kaphat az előadótól, dr. Farkas Alexanrdra NAV camzetes vezető tanácsostól. A CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának konferenciáját február 26-án rendezik. További részleteket itt talál.

1.3. Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Időszakos elszámolású takarítási szolgáltatást vesz igénybe Hiúz Kft.-től, a szerződésük szerint a havi takarításért minden hónapot követő hó 15-ig kell fizetni. Hiúz Kft. normál, havi bevalló áfaalany. A 2013. január havi takarítást tehát Hiúz Kft. február 15-ei teljesítési nappal számlázza Tigris Kft. felé. Mivel Hiúz Kft. nem pénzforgalmis adóalany, ezért neki az általa nyújtott takarítási szolgáltatás után az Áfa törvény 58. § (1) bekezdése alapján a fizetési határidővel, azaz február 15-vel adókötelezettsége keletkezik, ezért – mint havi bevalló – a február havi bevallásában veszi figyelembe a fizetendő áfát.

Tigris Kft. azonban – mint pénzforgalmis adóalany – az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem a teljesítés napjával, hanem az ellenérték megfizetésének napjával jogosult a Hiúz Kft. által rá áthárított áfa levonására. Tegyük fel, hogy Tigris Kft. határidőben, azaz február 15-ig megfizeti a teljes ellenértéket, ez pedig azt jelenti, hogy ő is a február havi bevallásában veheti figyelembe a takarítást terhelő áfát mint levonható adót. Abban az esetben azonban, ha a példa szerinti esetben Tigris Kft. késedelembe esik a fizetéssel, és a januári takarítás ellenértékét csak március 5-én utalja Hiúz Kft.-nek, akkor Tigris Kft. a takarítási szolgáltatást terhelő áfát majd csak a március havi bevallásában veheti figyelembe mint levonható adót. Hiúz kft. ugyanakkor – tekintve, hogy ő nem pénzforgalmi áfafizető adóalany – ez utóbbi esetben is a teljesítés napjával, azaz február 15-ével (tehát a február havi áfabevallásban) köteles a januári takarítási szolgáltatás áfáját bevallani, függetlenül attól, hogy Tigris Kft. csupán március 5-én fizetett részére.

1.4. Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Masszázságyat értékesít Gepárd Bt. kozmetikai cég részére. Mindkét cég pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett adóalany, Tigris Kft. havi, Gepárd Bt. pedig negyedéves bevalló. A masszázságy birtokba adása 2013. június 12-én történik meg, a fizetési határidő július 5-e. Gepárd Bt. július 5-én kifizeti a masszázságy ellenértékét. Így – tekintve, hogy mindkét cég pénzforgalmis adóalany – július 5-vel keletkezik Tigris Kft.-nél az áfafizetési kötelezettség, illetve ugyanezen nappal gyakorolhatja Gepárd Bt. az adólevonási jogát, függetlenül attól, hogy a masszázságy értékesítése az Áfa törvény 55. § (1) bekezdése értelmében június 12-én teljesült. Ez pedig azt jelenti, hogy Tigris Kft. – mint havi bevalló – a július havi bevallásban köteles a masszázságy értékesítését terhelő áfát bevallani, Gepárd Bt. pedig – mint negyedéves bevalló – a harmadik negyedéves bevallásában helyezheti levonásba a beszerzési áfát.

Ha a példán annyiban módosítunk, hogy Gepárd Bt. a 2013. június 12-én értékesített masszázságy ellenértékét még június 30-án kifizeti, akkor az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az adófizetési kötelezettség június 30-án keletkezik, és ezzel párhuzamosan június 30-ától gyakorolható az adólevonási jog is, ami pedig azt jelenti, hogy ez esetben Tigris Kft. a június havi áfabevallásban köteles a fizetendő áfát szerepeltetni, Gepárd Bt. pedig – negyedéves bevalló lévén – a második negyedéves bevallásban érvényesítheti adólevonási jogát.

1.5. Tigris Kft. 2013. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2012. december 10-én terméket szerez be Jaguár Kft.-től, amelyről Jaguár Kft. a számlát 2012. december 23-án állítja ki, azonban Tigris Kft. az ünnepek miatt a számlát csak január 24-én kapja kézhez. A számla fizetési határideje 2013. február 5-e, Tigris Kft. ezen a napon utalja át az ellenértéket. Kérdésként merül fel, hogy tekintettel arra, hogy ez a – Jaguár Kft. által kibocsátott – számla egy 2012. évi teljesítést dokumentál, amikor is a Tigris Kft. még nem volt pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett áfaalany, Tigris Kft. az adólevonási jogát mely időpontban gyakorolhatja.

Az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pontjából következően a pénzforgalmis áfaalany a pénzforgalmi elszámolás időszakában kizárólag úgy gyakorolhat bármely beszerzés kapcsán adólevonás jogot, ha az adott beszerzés ellenértékét megfizette. Ebből következően tehát a pénzforgalmi elszámolás teljes időszaka alatt nem azt kell a pénzforgalmi áfafizető adóalanynak figyelnie, hogy mikor keletkezett az adólevonási joga (azaz mikor volt a teljesítés időpontja), hanem azt, hogy mikor fizette meg a bejövő számla ellenértékét, ugyanis ez utóbbi időponttal válik jogosulttá levonási jogának érvényesítésére. Ez attól függetlenül így van, hogy az adott számla esetlegesen olyan teljesítést dokumentál, amely még a pénzforgalmi elszámolás időszakát megelőző időpontra esett. A példa szerinti esetben tehát Tigris Kft. a december 10-i teljesítést dokumentáló számlán szereplő áfát majd csak a 2013. február havi bevallásában tudja levonásba helyezni, ugyanis az ellenérték megtérítése részéről február 5-én történt.

Természetesen, ha a Tigris Kft. korábban – a december havi bevallás benyújtás előtt – megkapta volna a Jaguár Kft. számláját, akkor a január 20-ig beadandó december havi bevallásában a számlában foglalt áfát levonhatta volna, ugyanis december hónapban a Tigris Kft. még nem volt (nem is lehetett) pénzforgalmi áfastátuszú adóalany, így a december havi bevallás kitöltésekor még a normál áfaszabályokra kellett figyelemmel lennie.

1.6. Tigris Kft. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. március 14-én adómentes oktatási szolgáltatást nyújt Puma Bt. felé. Kérdés, hogy a kibocsátásra kerülő számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést fel kell-e tüntetnie, tekintettel arra, hogy az adómentes ügyletek esetén nem beszélhetünk áfafizetésről, így magának az áfának a pénzforgalmi szemléletben történő elszámolása tényleges értelemben fogalmilag kizárt. Az Áfa törvény XIII/A. fejezetéből azonban az vezethető le, hogy az adómentes ügyletek (ide nem értve a közösségi adómentes értékesítést) dogmatikai értelemben ugyanúgy pénzforgalmi elszámolás alá esnek, mint az egyenes adós, áfás ügyletek, ezért Tigris Kft. a Puma Bt. felé történő számla kiállításakor a számlára köteles fölvezetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az Áfa törvény 169. § h) pontja alapján.

Sorozatunk második részében a pénzforgalmi áfafizetés és a részletfizetés összefüggései mutatjuk be példákkal.

dr. Farkas Alexandra cikke a pénzforgalmi áfafizetésről az Áfa Kalauz 2013/1. számában olvasható teljes terjedelmében. A lap a CompLex Kiadó webáruházában is megvásárolható.

---