Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A készpénzfizetési számla az egyszerűsített adattartalmú számlának csak az egyik esete.
Nagy tömegben érkeznek a vállalkozók által feltett kérdések az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 176.§ (1) bekezdésének d) pontjától megriadva, mely szerint „az egyszerűsített számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, …”
Ez a szöveg borzalmas, főleg, ha tovább olvassuk a bekezdést. A továbbképzéseken pedig nem vetült elég figyelem erre az apró módosításra. A vállalkozók megijedtek attól, hogy 25.000 forint feletti összegről nem bocsáthatnak ki készpénzfizetési számlát, mert az egyszerűsített adattartalmú számlát a készpénzfizetési számlával azonosnak tekintik. Félnek, hogy nem fog befolyni a bevétel, a vevő eltűnik, ha nem kell rögtön készpénzben fizetnie. A könyvelők egy része elbizonytalanodott e kérdésben.
Örömteli érzés volt, amikor az adóhatóság tájékoztatót jelentetett meg, az „egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségeiről”, mert nyilván érzékelték, hogy ezzel a témával gond van. Sajnos ezzel nem segítettek a vállalkozóknak a megértésben. A kérdések továbbra is jönnek. Egyedül a tájékoztató utolsó mondata volt egy átlagember számára értelmezhető.
A következő tényezők játszanak hangsúlyosabb szerepet abban, hogy a kisvállalkozók ma nem egészen értik a számlakibocsátás szabályait:
Nézzük meg az általános forgalmi adóról szóló törvény 176.§-ában, hogy milyen esetekben szabad egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítani!
1.) Ha a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek.
Ez azt jelenti, hogy azokban az esetekben lehet egyszerűsített adattartalmú – kevesebb adatot és az áfa-kulcsot visszafelé számítottan tartalmazó – számlát kibocsátani, ha a számlakibocsátó eladó részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy, mint vevő előleget fizet, és az ellenérték forintban van kifejezve. Ez egy esetkör, és nem jelenti azt, hogy az előleget készpénzben kellene átadni. Lehet ezt átutalással is rendezni. Értékhatár pedig nincs.
Folytatás következik.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!