Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány tervei szerint az adóparadicsomban alapított – magyar vállalkozás által tulajdonolt – cég jövedelmét fel kell majd tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót.
A pénteken benyújtott 2010-es adócsomag része az is, hogy a külföldre utalt kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre 30 százalékos forrásadót vezetnének be, valamint az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kellene Magyarországon a részesedés eladása után – közölte az MTI-vel a kormányszóvivő vasárnap.
Bajnai Gordon miniszterelnök a válságkezelő program ismertetésekor jelentette be, hogy megadóztatnák a különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont. Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: az a cél, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják kimenekíteni hasznukat és jövedelmüket adózatlanul, ne tudják elkerülni az adófizetést.
A céges üzleti tevékenységet végző vállalkozóknak, menedzsereknek ugyanúgy ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, ahogy azt a munkájukból élők teszik. Mint mondta, a magyar adórendszernek egyik legnagyobb problémája, hogy kevesen fizetnek adót, ennek csökkentésére az eltitkolt, az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása az egyik lehetséges eszköz. Ez ügyben több jogszabály-módosítást is tervez a kormány.
Szollár Domokos tájékoztatása szerint pontosítani kell például több fogalmat is: az offshore cég megnevezést és az érintett tevékenységek körét. Az intézkedések között említette, hogy mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében kiterjesztik az adókötelezettséget a kivont, a megtermelt jövedelemre egyaránt, amennyiben látható, hogy a kapcsolt viszony fennáll az adóparadicsomban lévő társaság és hazai partnere között.
Részletesebb szabályok vonatkoznak majd az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól, vagyis nagyon egyszerűen ne lehessen kimenekíteni a jövedelmet egy külföldi cégbe csak azért, hogy elkerüljék az utána való adózást. Hozzátette: gyakorlatilag azt a máshol már működő szabályt szeretné a kormány meghonosítani, ami alapján az adóparadicsomban alapított – magyar vállalkozás által tulajdonolt – cég jövedelmét fel kell tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót.
Így nem lehetne kevesebb adót fizetni azzal, hogy utaztatják a jövedelmet és olyan országba viszik, amely adózás szempontjából adóparadicsomnak számít. A kormányszóvivő kitért arra: a hazai vagyon védelmét és az átláthatóságot szolgálja az a tervezett szabályozás is, amely révén az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kell majd Magyarországon a részesedés eladása, elidegenítése után.
A 2010-es adócsomagban szerepel a 30 százalékos forrásadó bevezetése az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. Ennek az intézkedésnek gyakorlatilag az a lényege, hogy a tipikusan külföldre történő fizetéseket egyfajta „büntető” adóztatás sújtja majd – mondta. A jövő évi adószabályok tartalmazzák azt is: 2009. december 31-ével megszűnik az amnesztia, vagyis csak addig lehet kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont.
Szollár Domokos hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést éri kár azzal, ha a hazai földön, hazai munkaerővel, vagy hazai tevékenység révén megtermelt jövedelem és nyereség után más ország fölözi le a hasznot, miközben a vállalkozások nem járulnak hozzá elegendő arányban a közös kasszához.
Forrás: Világgazdaság Online
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
