300 milliárd forintot inkasszóval igyekszik behajtani az APEH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miközben folyamatosan nő az adóhivatali inkasszók száma, s a beszedési megbízások összértéke százmilliárdokat ér el, sokak szerint igencsak aggályos az eljárások alapját képező szabályozás.

Az adóhatóság ugyanakkor ily módon nemcsak adókat hajt be, hanem más szervek megkeresésére is végez inkasszókat.

Százezer felett jár az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) által az idén kezdeményezett azonnali beszedési megbízások száma, amelyek értéke a 300 milliárd forintos határ közelében van. Igaz, az adóhatósághoz valóban befolyó összeg általában az összérték hatoda-hetede szokott lenni, március 31-ig is „”csupán”” 32,5 milliárd forint volt. Ami biztos: az idén valamennyi mutató tovább nő, ahogy az utóbbi években mindig. Többek szerint azonban igencsak aggályos a pénzbeszedés ezen formája, még ha a jelenlegi szabályozásnak megfelel is. Az inkasszók során sérül a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog – vélekedett nemrég az állampolgári jogok biztosának hivatala, ahol a jogszabályok módosítását is kezdeményezték – egyelőre sikertelenül.

A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor március elején bevezetett egy olyan szigorítást, mely szerint a végrehajtás csak akkor lehetséges, ha a kezdeményező okiratokkal igazolja, hogy a számláról történő beszedés jogerős határozaton alapul. Jelentős változás azonban ettől nem várható, hiszen az APEH eddig is csak bizonyos dokumentumok alapján látott neki a végrehajtásnak. Ilyen lehet többek között az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, az önadózó adóbevallása, valamint a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat. Az ezekben szereplő követeléseket az adóhivatal 2001 óta már az adózó számlájáról is megkísérelheti behajtani – azonfelül, hogy a munkabér levonása, a vagyontárgyak és követelések lefoglalása is erre szolgál. A behajtás alól a megélhetési jövedelem sem mentesül, kivéve egyes segélyeket és juttatásokat, ám a számlán ezek a tételek nem különülnek el, így mentességük sokszor nem érvényesül. Céges számlák esetében nincs behajtási limit, az APEH tehát az utolsó forintot is lekérheti, s ez igaz az egyéni vállalkozó üzleti számlájára is.

Amennyiben a követelés ezekből nem fedezhető, a bankok a magánszámlákon és -betéteken is kötelesek folytatni az inkasszót, itt azonban az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szerese, idén tehát 67 825 forint a limit. Ez viszont hitelintézetenként csak egy számlára igaz, a másodikra már nem – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Várszeghi György, az adóhivatal végrehajtási főosztályának vezetője.

Az APEH nemcsak az adókat, hanem a járulékokat, az illetékeket, de akár a versenyhivatali bírságot is beszedheti inkasszóval, vagyis valamennyi, adó módjára behajtható tartozást – közölte a napilap kérdésére Zara László, az adókamara elnöke. Ez mintegy 80 jogcímet takar. Az ilyen, megkeresésre kezdeményezett beszedési megbízások esetében az adóhivatal nem mérlegelhet, így ha a kezdeményező időközben megállapodik az adóssal, köteles erről értesíteni az APEH-ot.

Forrás: Ma


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.