Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fogyasztói árak márciusban a vártnál kisebb mértékben 2,2 százalékkal nőttek, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban; az árszínvonal márciushoz képest 0,3 százalékkal emelkedett – közölte honlapján a KSH.
Éves összevetésben az élelmiszerek 3,4, a szeszes italok, dohányáruk pedig 10,8 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,9, a háztartási energia 8,4 százalékkal lett olcsóbb: ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés 11,7 százalékkal lett olcsóbb.
A várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra zuhant az infláció – írta az Adó Online-nak küldött gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad, ezért decemberig 2 százalék körül éves inflációs adatokra számít a Takarékbank. Az idén 2,2, jövőre 2,9 százalékos lehet az árszínvonal-emelkedés üteme.
Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is: a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentést, azaz 3,5 százalékos kamatszintet áraz 6 hónapon belül – olvasható az elemzésben.
A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éves mélypontra, 2,2 százalékra zuhant az infláció márciusban az előző havi 2,8 százalékról, a fogyasztói árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A maginfláció azonban jóval mérsékeltebben, 3,6 százalékról 3,4 százalékra csökkent.
Az infláció visszaesését túlnyomórészt az élelmiszeráraknál, dohánytermékek áránál, valamint az üzemanyagáraknál jelentkező magas bázis okozta. A belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az inflációban, valamint az élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat – derül ki a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. közleményéből.
Az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit részben az üzemanyagárak tavalyi magas bázisa, részben az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad, ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció. Az alacsony inflációt a további rezsicsökkentések (pl. szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj) is támogatják. Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. |
Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre. Azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, ill. javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.
Az év második felében ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítanak a bank elemzői, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. Ezért az elemzők arra számítanak, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, ill. a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges – derül ki a közleményből.
