93 ezer forintra emelkedhet a minimálbér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eredetileg tervezett 92 ezer forint helyett ezer forinttal több lehet a jövő évi minimálbér – értesült a Napi Gazdaság. A garantált bérminimum 108 ezer forintos összege várhatóan nem változik.

Jövő hétfőn összeül a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Parragh László, az MKIK elnöke és az NGTT gazdasági oldalának soros elnöke. Az előzetes napirend szerint a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről, valamint a bérkompenzáció módjáról szóló kormányrendeletekről egyeztetnek a tagok, emellett a testület folytatja az egészségügyi rendszer átalakítási koncepciójának tárgyalását.

A Napi Gazdaság információi szerint a minimálbérről szóló kormányrendelet már elkészült, ebben a kormány 92-ről, 93 ezer forintra emelte a jövő évi kötelező legkisebb kereset összegét. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék tervezett jövő évi emelése indokolta, hogy a nettó érték szinten tartása érdekében emeljék az összeget. A garantált bérminimum összege változatlanul 108 ezer forint lesz. A lap információ szerint a bérkompenzációról szóló rendelet még készül.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.