A becsült forgalmi érték közlése a vagyonadó megállapításához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban jelent meg a 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet, amely rögzíti, hogy az adóhatóság hogyan közli az érintett lakóingatlan becsült forgalmi értékét az adózóval.

A jogszabály alapján igénybe vehető szolgáltatás segíti az adóbevallást. Az állami a vagyonadó-köteles lakóingatlan forgalmi értékének megállapításához a lakóingatlan tulajdonosa vagy a lakóingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja kérelmére közli az adatbázisában szereplő adatok és összehasonlító forgalmiérték-adatok alapján a lakóingatlan becsült forgalmi értékét.
A kérelmező az alábbiakban felsorolt adatokat – döntésétől függően – a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszeren vagy – az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerinti azonosítás igénybevétele nélkül – az állami adóhatóság honlapján elérhető on-line adatlap kitöltésével közli az APEH-al, egyúttal nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a közölt adatok nyilvántartásához, kezeléséhez. Az APEH a becsült forgalmi értéket a elektronikus levélként az kérelmező elektronikus levélcímére küldi meg.

A formanyomtatványon az alábbi adatokat kell megadni:

  • a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám),
  • a kérelmező neve, (cégneve) adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja),
  • a lakóingatlan hasznos alapterülete, és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek vagy telekhányad területe,
  • a lakóingatlannak a vagyonadó-törvényben meghatározott ingatlanfajták (egylakásos lakóépületben lévő lakás, több lakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás, üdülő) szerinti besorolása,
  • a lakóingatlan, illetve – többlakásos lakóépületben lévő lakóingatlan esetén – a lakóingatlant tartalmazó épület kora,
  • a lakóingatlan, illetve a lakóépület felújításának ténye és időpontja,
  • a lakóingatlan, illetve lakóépület falazata, az alkalmazott építési technológia,
  • a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közművesítettsége,
  • a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa előtti út burkolata,
  • a lakóingatlan komfortfokozata,
  • a lakóingatlanban lévő lakószobák száma,
  • a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjárműtárolók hasznos alapterülete,
  • a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő úszómedence űrtartalma,
  • lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása,
  • lakóépületben lévő lakóingatlan esetén, a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetősége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó léte).

Amennyiben az adózó az általa megjelölt, a fenti adatokat tartalmazó, valós – és az adóév január 1-jén is fennálló – adatok alapján a bevallás benyújtását megelőző hat hónapon belül a becsült értéket jelöli meg forgalmi értékként a vagyonadó-bevallásban, vagy adóbevallást erre tekintettel nem nyújt be, és az adóhatóság az ellenőrzés során a becsült forgalmi értéknél magasabb valós forgalmi értéket állapít meg, ezt a körülményt úgy kell értékelni, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért az adóhatóság az adóbírság kiszabását, illetve a késedelmi pótlék felszámítását hivatalból mellőzi.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.