A becsült forgalmi érték közlése a vagyonadó megállapításához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban jelent meg a 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet, amely rögzíti, hogy az adóhatóság hogyan közli az érintett lakóingatlan becsült forgalmi értékét az adózóval.

A jogszabály alapján igénybe vehető szolgáltatás segíti az adóbevallást. Az állami a vagyonadó-köteles lakóingatlan forgalmi értékének megállapításához a lakóingatlan tulajdonosa vagy a lakóingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja kérelmére közli az adatbázisában szereplő adatok és összehasonlító forgalmiérték-adatok alapján a lakóingatlan becsült forgalmi értékét.
A kérelmező az alábbiakban felsorolt adatokat – döntésétől függően – a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszeren vagy – az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerinti azonosítás igénybevétele nélkül – az állami adóhatóság honlapján elérhető on-line adatlap kitöltésével közli az APEH-al, egyúttal nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a közölt adatok nyilvántartásához, kezeléséhez. Az APEH a becsült forgalmi értéket a elektronikus levélként az kérelmező elektronikus levélcímére küldi meg.

A formanyomtatványon az alábbi adatokat kell megadni:

  • a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám),
  • a kérelmező neve, (cégneve) adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja),
  • a lakóingatlan hasznos alapterülete, és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek vagy telekhányad területe,
  • a lakóingatlannak a vagyonadó-törvényben meghatározott ingatlanfajták (egylakásos lakóépületben lévő lakás, több lakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás, üdülő) szerinti besorolása,
  • a lakóingatlan, illetve – többlakásos lakóépületben lévő lakóingatlan esetén – a lakóingatlant tartalmazó épület kora,
  • a lakóingatlan, illetve a lakóépület felújításának ténye és időpontja,
  • a lakóingatlan, illetve lakóépület falazata, az alkalmazott építési technológia,
  • a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közművesítettsége,
  • a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa előtti út burkolata,
  • a lakóingatlan komfortfokozata,
  • a lakóingatlanban lévő lakószobák száma,
  • a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjárműtárolók hasznos alapterülete,
  • a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő úszómedence űrtartalma,
  • lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása,
  • lakóépületben lévő lakóingatlan esetén, a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetősége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó léte).

Amennyiben az adózó az általa megjelölt, a fenti adatokat tartalmazó, valós – és az adóév január 1-jén is fennálló – adatok alapján a bevallás benyújtását megelőző hat hónapon belül a becsült értéket jelöli meg forgalmi értékként a vagyonadó-bevallásban, vagy adóbevallást erre tekintettel nem nyújt be, és az adóhatóság az ellenőrzés során a becsült forgalmi értéknél magasabb valós forgalmi értéket állapít meg, ezt a körülményt úgy kell értékelni, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért az adóhatóság az adóbírság kiszabását, illetve a késedelmi pótlék felszámítását hivatalból mellőzi.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.