A bevallás késedelmes benyújtása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bevallási kötelezettség fontos szerepet tölt be az adórendszerben. A bevallási késedelem és a mulasztás bemutatása, a jogkövetkezmények ismertetése előtt ezért cikkünkben említést teszünk magáról az adóbevallásról, a bevallási határidőkről és kitérünk az igazolási kérelem szabályaira is.

1. Az adóbevallásról általában

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. § (1) bekezdése szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt bejelentésre, nyilatkozattételre, adómegállapításra, bevallásra, adó és adóelőleg fizetésére, bizonylat kiállítására és megőrzésére, nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), adatszolgáltatásra, adólevonásra, adóbeszedésre, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére (együtt: adókötelezettség). A fenti rendelkezés értelmében a bevallási kötelezettség adókötelezettségnek minősül, amelynek nem teljesítése esetén az adózóval szemben szankció megállapítására kerülhet sor.

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza [Art. 31. § (1) bekezdés].

Az Art. 25. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az adó, a költségvetési támogatás megállapítását az adózó önadózással, a kifizető és a munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, az adóhatóság pedig bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében kell, hogy teljesítse.

Az önadózás azt jelenti, hogy az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény előírja – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást – az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével – önadózással állapítja meg.

A magánszemély pedig abban az esetben állapítja meg az adóját önadózással, amennyiben vállalkozó – az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével –, ha az általános forgalmi adó alanya, továbbá akkor, ha a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg [Art. 26. §].

Munkáltatói adómegállapításra akkor kerülhet sor, ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek. A magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját [Art. 27. § (1) bekezdés].

Az adózónak a bevallásra rendszeresített nyomtatványon kell az adóbevallását megtennie, viszont, ha a nem megfelelő nyomtatványon nyújtja be bevallását egy adózó, úgy abban az esetben a bevallási kötelezettségének ezzel nem tesz eleget. Az Art. arról is rendelkezik, hogy mely bevallás, továbbá mely adózók azok, akiknek az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton szükséges benyújtaniuk. Ilyen például az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó, a munkáltató, a kifizető és az állami foglalkoztatási szerv. Amennyiben mégis papír alapon nyújtja be bevallását a bevallásra elektronikus úton kötelezett adózó, akkor azzal a bevallási kötelezettség teljesítése szintén nem megy végbe.

2. A bevallási határidők

Mivel jelen cikk témája a bevallás elmulasztása, így a bevallási határidőket csak említés szintjén, általánosságban ismertetjük.

Az Art. mellékletei az állami adóhatósághoz, valamint a jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz benyújtandó bevallási határidőket (Art. 1. számú melléklet), a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásával összefüggő bevallási határidőket (Art. 4. számú melléklet), valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adóbevallási határidőit (Art. 6. számú melléklet) rögzítik. Az Art. külön nevesíti a munkáltatót, kifizetőt, az állami foglalkoztatási szervet, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozót, a Magyarországon bejegyzett egyházat, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózót, akiknek havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig – mint ahogy azt már korábban ismertettük – elektronikus úton kell bevallást tenniük az adó és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és egyéb, az Art.-ban nevesített adatokról [Art. 31. § (2) bekezdés]. A helyi adók bevallására vonatkozó határidőket (Art. 32. §), továbbá az adóbevallás különös határidőit (Art. 33. §) is előírja a jogszabály.

Fő szabály az éves bevallás benyújtása, például a személyi jövedelemadó tekintetében a bevallás benyújtásának határideje a tárgyhót követő év május 20-a.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

Abban az esetben, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65. § (3) bekezdés].

3. A késedelem és a mulasztás jogkövetkezményei

Az egyes bevallásokat tehát meghatározott határidőig kell benyújtani. Ha az adózó nem tesz eleget ezen adókötelezettségének, akkor az – ahogyan arra már utaltunk korábban – jogkövetkezményeket vonhat maga után. Ki kell emelni azt is, hogy az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja [Art. 31. § (12) bekezdés], vagyis a bevallás benyújtására kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette.

Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben az adózó arról nyilatkozik a megfelelő nyomtatványon, hogy bevallás benyújtására azért nem kerül sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett, az a bevallás benyújtásával egyenértékű.

A bevallási határidőt követően benyújtott bevallás (bevallás késedelmes benyújtása) esetét meg kell különböztetni a bevallás nem teljesítésétől (bevallás elmulasztása), amelyek közötti különbséget az alábbiakban ismertetjük.

dr. Gulyás-Zeke Janka, az Adó Szaklap 2015/9. számában megjelent cikkéből megtudhatja többek közt a bevallási késedelem és az igazolási kérelem részleteit is.

---