Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap írása bemutatja, hogy a Brexit milyen módon befolyásolja a belföldi és a közösségi tagállami adóalanyok általánosforgalmiadó-, illetve hozzáadottértékadó-kötelezettségeit az általuk teljesített olyan ügyletek esetében, amelyek a megvalósulásuk egyes körülményei alapján az Egyesült Királyságot érintik.
Általánosságban elmondható, hogy a brexitként nevesített folyamat (a továbbiakban: brexit) keretében az Egyesült Királyság 2020. február 1-jével rendezett módon kilépett az Európai Unióból, majd a fenti időponttól számított, 2020. december 31-éig tartó átmeneti időszak lezárulását követően, 2021. január 1-jén az Európai Unió belső piacát és vámunióját is elhagyta, ezáltal a jogállását tekintve – többek között a közösségi hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában – az Európai Unión kívüli „harmadik állammá” vált.
A brexit az Egyesült Királyság felségterületei közül Anglia, Skócia és Wales tekintetében teljes mértékben megvalósult, ugyanakkor sajátos kivételt képez a brexit folyamatában Észak-Írország, mivel az Egyesült Királyságnak ez a területe a 2021. január 1-jétől 2024. december 31-éig tartó – meghosszabbítható – időszakban speciális státusszal rendelkezik, amely többek között azt jelenti, hogy Észak-Írországot a termékértékesítések szempontjából közösségi tagállamként, a szolgáltatásnyújtások szempontjából pedig az Egyesült Királysággal együtt, illetve egységesen harmadik országként kell kezelni.
A cikkben az áfakötelezettséggel, illetve hozzáadottértékadó-kötelezettséggel összefüggésben nem térünk ki a vámjogszabályok alkalmazására, ezért ehelyütt csak arra kívánunk utalni, hogy az Egyesült Királyságba történő kivitellel, illetve onnan történő behozatallal érintett termékek 2021. január 1-jétől vámkötelessé váltak, és így azokra vonatkozóan vám-árunyilatkozatot kell benyújtani a vámeljárás lefolytatása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a fenti termékekkel kapcsolatos vámügyintézéshez az állami adó- és vámhatóságnál EORI-számot kell igényelni.
1. A közösségi adószámok érvényessége
A belföldi áfaalanyoknak és a más közösségi tagállami adóalanyoknak a köztük és az Egyesült Királyságbeli partnereik között megvalósuló ügyletek esetében figyelembe kell venniük azt, hogy 2021. január 1-jétől a GB-előtagú közösségi adószámok már nem érvényesek (ezt a tényt a fenti időponttól az adott közösségi adószám tekintetében a közösségi adószámok internetes megerősítésre szolgáló oldal is jelzi). Ezzel egyidejűleg az észak-írországi adóalanyok részére új közösségi adószámokat, illetve héa-azonosítószámokat állapítanak meg, amelyekben a korábbi GB-előtag helyett „XI” betűk szerepelnek, de a számok algoritmusa nem változik. Ez utóbbi közösségi adószámok érvényességének a megerősítésére 2021. január 1-jétől nyílik lehetőség.
2. Az Egyesült Királyságból belföldre és belföldről az Egyesült Királyságba irányuló termékértékesítések
Azáltal, hogy az Egyesült Királyság már nem tekinthető közösségi tagállamnak, azok a termékértékesítések, amelyek keretében a termékeket a beszerző nevére szóló
rendeltetéssel Magyarországról adják fel küldeményként vagy fuvaroznak el az Egyesült Királyságba, valamint az Egyesült Királyságból adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el Magyarországra, 2021. január 1-jétől már nem minősíthetők az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában adóköteles vagy adómentes Közösségen belüli termékértékesítéseknek és Közösségen belüli termékbeszerzéseknek, illetve távolsági értékesítéseknek. A fentiekre tekintettel az áfatörvény alkalmazásában a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló termékértékesítéseket termék Közösség területén kívülre irányuló értékesítéseként, illetve termékexportként, az Egyesült Királyságból belföldre vagy más közösségi tagállamokba irányuló termékértékesítéseket pedig termék importjaként kell megítélni.
Az előzőekből az is következik, hogy a fenti ügyletekkel összefüggésben nem merül fel az Áfa tv. 4/A. mellékletében előírt összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint az ügyletekről szóló számlákon közösségi adószámot nem kell feltüntetni. Amennyiben a kérdéses ügyletek keretében olyan adóalanyok járnak el a termék beszerzőjeként vagy értékesítőjeként, akik/amelyek az Egyesült Királyságban rendelkeznek székhellyel és emellett letelepedettnek minősülnek Magyarországon vagy más közösségi tagállamban, úgy a termékeknek a fenti adóalanyok belföldi vagy más közösségi tagállami telephelye részére, illetve telephelye felé teljesített értékesítése a termékek küldeményként történő feladásának vagy fuvarozása megkezdésének a helyét és rendeltetési helyét figyelembe véve a Közösség területén belül valósul meg, vagyis az ügyletek összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztetnek, és a közösségi adószám a számla kötelező adattartalmát képezi.
Azok az ügyletek, amelyek keretében a termékeket úgy adták fel, fuvarozták el Magyarországról vagy a Közösség más tagállamából az Egyesült Királyságba, illetve az Egyesült Királyságból Magyarországra vagy más közösségi tagállamba, hogy a termékek küldeményként történő feladásának, fuvarozása megkezdésének időpontja 2021. január 1-jét megelőző napra, a termékek küldeményként történő megérkezésének, fuvarozása befejezésének időpontja pedig 2020. december 31-ét követő napra esik, továbbra is Közösségen belüli termékértékesítéseknek és Közösségen belüli termékbeszerzéseknek, illetve távolsági értékesítéseknek minősíthetők. Ez utóbbi ügyletek, valamint a 2021. január 1-jét megelőzően teljesített, az Egyesült Királyságból Magyarországra vagy más közösségi tagállamba, illetve Magyarországról vagy más közösségi tagállamból az Egyesült Királyságba irányuló termékértékesítések, illetve termékbeszerzések esetében a közösségi hozzáadottértékadó-szabályokat, illetve az áfatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni az adóalanyok jogaira és kötelezettségeire a 2020. december 31-étől számított 5 évig.
Ahogyan arra a cikk bevezetőjében már utaltunk, Észak-Írország speciális státusza miatt az Észak-Írországból Magyarországra vagy más közösségi tagállamba, illetve Magyarországról vagy más közösségi tagállamból Észak-Írországba irányuló termékértékesítések, illetve termékbeszerzések a 2021. január 1-jétől 2024. december 31-éig tartó időszakban az áfatörvény és a közösségi hozzáadottértékadó-szabályok alá tartozó Közösségen belüli termékértékesítéseknek, illetve Közösségen belüli termékbeszerzéseknek minősíthetők. Ez utóbbi ügyletek teljesítéséhez szükségesek az észak-írországi adóalanyok részére IX-előtaggal megállapított új közösségi adószámok, illetve héa-azonosítószámok.
3. Az Egyesült Királyságból belföldre és belföldről az Egyesült Királyságba irányuló szolgáltatásnyújtások
Azon szolgáltatásnyújtások esetében, amelyek
– Magyarországon és az Egyesült Királyságban illetőséggel és/vagy letelepedettséggel rendelkező adóalanyok között, illetve adóalanyok és nem adóalany személyek, szervezetek között teljesülnek, valamint
– a fenti körülményeket és a megvalósulásuk egyéb körülményeit figyelembe véve az áfatörvény, továbbá a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i, 2006/112/EK Tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) és a Héa-irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2011/282/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa vhr.) rendelkezései alapján Magyarországon vagy az Egyesült Királyságban teljesülnek (vagyis a fenti két állam valamelyikének a hozzáadottértékadó-szabályai alá tartoznak),
a brexit azt eredményezi, hogy a kérdéses ügyletek 2021. január 1-jétől már nem Magyarország és az Egyesült Királyság mint közösségi tagállam, hanem Magyarország és az Egyesült Királyság mint harmadik ország közötti határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként keletkeztetnek áfakötelezettséget.
Az előzőekre tekintettel a Magyarországról az Egyesült Királyságba vagy az Egyesült Királyságból Magyarországra irányuló, az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok által nyújtott és igénybe vett szolgáltatások esetében nem merül fel az Áfa tv. 4/A. mellékletében előírt összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a fenti ügyletekről szóló számlákon közösségi adószámot nem kell feltüntetni. Amennyiben a kérdéses ügyletek keretében olyan adóalanyok járnak el a szolgáltatás nyújtójaként vagy igénybevevőjeként, akik/amelyek az Egyesült Királyságban rendelkeznek székhellyel és emellett letelepedettnek minősülnek Magyarországon vagy más közösségi tagállamban, valamint a szolgáltatás nyújtásával vagy igénybevételével a fenti adóalanyok belföldi vagy más közösségi tagállami telephelye az érintett, úgy az ügyletek összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztetnek, és a közösségi adószám a számla kötelező adattartalmát képzi.
A Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló, az Egyesült Királyságban, mint harmadik országban letelepedett adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetében a szolgáltatás igénybevevőjének az adóalanyiságát 2021. január 1-jétől nem közösségi adószámmal, hanem a Héa vhr. vonatkozó rendelkezései alapján kell igazolni.
Az Áfa tv. 46. § (1) bekezdés a)–h) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésben
– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedéseként;
– reklámszolgáltatásokként;
– tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatásokként, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásokként, ideértve – az Áfa tv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott feltétellel – a mérnöki szolgáltatást is;
– adatok feldolgozásaként és információk közléseként;
– a széfügyelet kivételével banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásokként;
– munkaerő kölcsönzéseként, kirendeléseként, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátásaként;
– termék – ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját – bérbeadásaként;
– a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosításaként, valamint ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia szállításaként (átviteleként), elosztásaként, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokként;
– az előzőekben említett tevékenységekkel kapcsolatos jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásként;
– valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására irányuló kötelezettségvállalásként;
– a jellegadó tartalmuk alapján az Áfa tv. 39. és 42. §, valamint a 43. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó mérnöki szolgáltatásokként
külön nevesített, nem adóalanyok részére teljesített szolgáltatásnyújtások az Áfa tv. 46. § (1) bekezdésében foglalt különös szabály alapján a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államban teljesülnek, feltéve, hogy ez utóbbi állam harmadik ország.
A brexit eredményeként a belföldi adóalanyok által az Egyesült Királyságban letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany partnereik részére a fenti feltételek mellett nyújtott szolgáltatások áfatörvény szerinti teljesítési helyét 2021. január 1-jétől már nem az Áfa tv. 37. § (2) bekezdése szerinti, a nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó főszabály, hanem az Áfa tv. 46. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani. Ebből következően a kérdéses ügyletek 2021. január 1-jétől nem a szolgáltatásnyújtói minőségben eljáró belföldi adóalanyok gazdasági célú letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államban, azaz Magyarországon, hanem az Egyesült Királyságban, mint harmadik országban teljesülnek.
Ahogyan arra a cikk bevezetőjében már utaltunk, Észak-Írországot a speciális státuszából következően a szolgáltatásnyújtások szempontjából az Egyesült Királysággal együtt, illetve egységesen harmadik országként kell kezelni. Az észak-ír adóalanyok az azonosításukra szolgáló, az általuk megvalósított Közösségen belüli termékértékesítéseknek, illetve Közösségen belüli termékbeszerzéseknek minősülő ügyletek teljesítése érdekében XI-előtaggal megállapított közösségi adószámok, illetve héa-azonosítószámok fenti előtagját mint új országkódot nem alkalmazhatják az Észak-Írországból Magyarországra és más közösségi tagállamba és a Magyarországról vagy más közösségi tagállamból Észak-Írországba irányuló szolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során.
4. A pénzügyi képviselet
Az Áfa tv. 148. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések
– a közösségi tagállami gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve közösségi tagállami lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyokat feljogosítják;
– a harmadik országbeli gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve harmadik országbeli lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyokat – az Áfa tv. XIX. fejezetét alkalmazó, ún. távolról is nyújtható szolgáltatásokat teljesítő adóalanyok kivételével – kötelezik
arra, hogy adófizetésre kötelezettként eljárva az áfatörvényben szabályozott jogaik gyakorlására, kötelezettségeik – többek között az adófizetési kötelezettségük – teljesítésére pénzügyi képviselőt bízzanak meg.
Az Áfa tv. 149. § (1)–(2) bekezdései értelmében a fenti adóalanyok egyidejűleg csak egy pénzügyi képviselőt bízhatnak meg, és a pénzügyi képviselet ellátásának az áfatörvény által nem szabályozott kérdéseiben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 20. §-ában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazniuk.
Pénzügyi képviselő kizárólag olyan korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, és az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi képviselő által tett, a megbízás elfogadására, valamint a külföldi vállalkozás adataira és belföldi pénzforgalmi számlaszámára vonatkozó bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi, továbbá a külföldi vállalkozásnak adószámot állapít meg. A külföldi adóalanyok, illetve megbízók pénzügyi képviselőjét a ’T201 jelű adatlapon, a pénzügyi képviselő képviseletében eljáró magánszemélyt pedig az EGYKE-adatlapon kell bejelenteni. A megbízó adókötelezettségeiért a megbízót és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli.
Azok az adóalanyok, akik/amelyek az Egyesült Királyságban rendelkeznek gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, ugyanakkor belföldön vagy más közösségi tagállamban gazdasági céllal nem telepedtek le, illetve ez utóbbi államokban nincs lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük, valamint olyan ügyleteket teljesítenek, amelyek kapcsán Magyarországon, illetve az áfatörvény rendelkezései alapján adófizetési kötelezettségük keletkezik, 2021. január 1-jétől kötelesek pénzügyi képviselőt megbízni, függetlenül attól, hogy belföldön nyilvántartásba vették-e őket adóalanyként vagy sem.
A magyar adóazonosító számmal 2021. január 1-jén, illetve ez utóbbi időpontot megelőzően már rendelkező adóalanyoknak nem kell ismételten kérniük az adóalanyként történő nyilvántartásba vételüket, hanem elegendő csupán a pénzügyi képviselőt megbízniuk. Önmagában az a tény, hogy a fenti adóalanyok a brexit idején már rendelkeztek magyar adószámmal, nem mentesíti őket a pénzügyi képviselő megbízására és bejelentésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Ha azonban az adóalanyok az Egyesült Királyságban, valamint Magyarországon vagy más közösségi tagállamban egyaránt rendelkeznek gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor 2021. január 1-jétől szabadon dönthetnek arról, hogy az áfatörvényben szabályozott jogaik gyakorlására, kötelezettségeik teljesítésére pénzügyi képviselőt bíznak-e meg vagy sem.
Azok az adóalanyok, akik/amelyek az Egyesült Királyságban rendelkeznek gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, ugyanakkor belföldön vagy más közösségi tagállamban gazdasági céllal nem telepedtek le, illetve ez utóbbi államokban nincs lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük, nem kötelesek pénzügyi képviselőt megbízni abban az esetben, ha olyan ügyleteket valósítanak meg belföldön, amelyekkel összefüggésben az adófizetési kötelezettségüket a nem uniós egyablakos rendszer útján teljesítik.
5. Az Egyesült Királyságban és a Közösség tagállamaiban megfizetett adó visszatérítése
Általánosságban elmondható, hogy a brexit eredményeként
– az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok a Magyarországon és a Közösség más tagállamában megfizetett, illetve felszámított áfa és hozzáadottérték-adó;
– a Magyarországon vagy más közösségi tagállamban gazdasági céllal letelepedett, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok az Egyesült Királyságban megfizetett, illetve felszámított hozzáadottérték-adó
tekintetében a visszatérítési jogukat a 2020-as évre vonatkozóan akkor jogosultak gyakorolni, ha az adó-visszatérítési kérelmeiket legkésőbb 2021. március 31-éig benyújtották, vagyis a 2020-as évre, mint tárgyévre vonatkozó adó-visszatérítési kérelmeknek a benyújtási határideje az eddig alkalmazott, a tárgyévet követő év szeptember 30-áig tartó határidőhöz képest fél évvel megrövidült.
Abban az esetben, ha Magyarország vagy más közösségi tagállam az Egyesült Királysággal viszonosság alkalmazásában állapodik meg, akkor a fenti államokban gazdasági céllal letelepedett, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyoknak kölcsönösen lehetőségük nyílik a kérdéses államokban 2020. december 31-ét követően megfizetett, illetve felszámított áfa, illetve hozzáadottérték-adó adó visszatérítésére.
Kivételt jelent ugyanakkor Észak-Írország, tekintettel arra, hogy
– az Észak-Írországban gazdasági céllal letelepedett, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok a Magyarországon és a Közösség más tagállamában megvalósított termékbeszerzéseik kapcsán rájuk hárított áfa és hozzáadottérték-adó; továbbá
– a Magyarországon vagy más közösségi tagállamban gazdasági céllal letelepedett, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok az Észak-Írországban megvalósított termékbeszerzéseik kapcsán rájuk hárított hozzáadottérték-adó
visszatérítésére vonatkozóan 2021. április 1-jét követően is a Közösség területén letelepedett adóalanyokra vonatkozó, illetve a közösségi hozzáadottértékadó-szabályok alapján a letelepedési helyük szerinti tagállam adóhatóságánál jogosultak előterjeszteni a tárgyévet követő év szeptember 30-áig.
Ettől eltérően a 2020. december 31-ét követően teljesített szolgáltatásnyújtások kapcsán áthárított áfát nem jogosultak visszatéríttetni azok az adóalanyok, akik/amelyek Észak-Írországban rendelkeznek gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, ugyanakkor belföldön vagy más közösségi tagállamban gazdasági céllal nem telepedtek le, illetve ez utóbbi államokban nincs lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük, tekintettel arra, hogy a hozzáadottérték-adó és az áfa visszatérítésére vonatkozóan Észak-Írország és Magyarország még nem kötött nemzetközi megállapodást, vagyis Észak-Írország nem viszonos harmadik országnak minősül.
A Magyarországon gazdasági célú letelepedési hellyel, illetve lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyoknak az adóvisszatérítési kérelmeiket 2021. április 1-jétől a 21ELEKAFA, illetve a 21ELEKAFA_KIIGNY megjelölésű nyomtatványon áll módjukban benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz a tárgyévet követő év szeptember 30-áig és a fenti nyomtatványokon a visszatéríttetés tagállamaként Észak-Írországot XI előtaggal, Ceutát – az XI előtag korábbi birtokosát – pedig XC előtaggal kell megjelölniük. (Az Észak-Írország által aktuálisan megadott és elfogadott termékkódokat a 21ELEKAFA-nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza.)
Dr. Boda Péter az Adó szaklap 2021/10-es szhámában megjelent cikkében a fentieken túl olvashat még a külföldi utast megillető adómentességről, az egyablakos rendszer alkalmazásáról, valamint számos gyakorlati példát is talál.
