Brexit – adóelkerülés elleni szabályok változása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adózásban több szabályt érintően hozhatott változásokat a 2021-es év azok esetében, akik Nagy-Britanniával állnak kapcsolatban. Cikkünkben áttekintjük a részleteket, de összességében elmondható, hogy a megszokott adószabályok alkalmazása helyett érdemes minden ügylet esetén ellenőrizni a pontos szabályozást.

Az elmúlt évtizedben számos olyan adószabály került megalkotásra, amelynek célja az adóelkerülés, agresszív adótervezés elleni fellépés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nemzetközi adózás terén az elmúlt évtized adójogi jogalkotásának fő iránya az adóelkerülés elleni fellépés volt. Új szabályok létrehozására került sor nemzetközi fórumokon, elsősorban az OECD keretein belül, amely a nemzetközi adózás terén fő sztenderdalkotónak minősül. Az OECD új normái multilaterális egyezmények megalkotása, illetve a Modellegyezmény és Kommentár, valamint a Transzferár Irányelvek módosítása révén hatnak a nemzetközi adózási gyakorlatokra. Emellett, illetve ezzel párhuzamosan az Európai Unió is számos irányelvet alkotott, amelyekben az OECD egyes vívmányait emelte be az EU-jogba, ezáltal kötelezve is a tagállamokat azok alkalmazására. De nem csak a nemzetközi közösség, hanem minden egyes állam maga is küzdött az adócsalás és adóelkerülés ellen, így belső szabályaikban is sorra jelentek meg új rendelkezések.

E cikkben most azt elemezzük, hogy a Brexitet követő átmeneti időszak 2020. december 31-el történő lezárulásával történt-e változás abban, ahogyan …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2021. március 2.

Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása

2020. december végével lejárt az egyéves átmeneti időszak, és Nagy-Britannia véglegesen elhagyta az EU-t. A kilépés évében, azaz a 2020. év során a közösségi jog alkalmazása szempontjából viszont még tagállamként viselkedett a kilépésről szóló megállapodás alapján, amely átmeneti időszak biztosította azt, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió végérvényesen megállapodjanak a kilépés feltételeiről és a további együttműködés mikéntjéről. Az utolsó pillanatban, 2020 karácsony napján sikerült végül a Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatait rendező, végleges megállapodást elérni, így megvalósult a rendezett kilépés.

A brit kapcsolatokkal bíró magyar magánszemélyeknek, brit ügyletekkel rendelkező magyar cégeknek mindez jelentős változást hozhat a mindennapi ügymenet számos területén, így az adózásban is. Az átmeneti időszak okán a tényleges változások 2021-től álltak be, ugyanis eddig az időpontig még az EU joganyagát Nagy-Britannia tekintetében alkalmazhattuk, tehát még tagállamnak minősült az adószabályok alkalmazása során is, viszont 2021-től már EU-n kívüli, azaz harmadik államnak tekintendő.

A kilépésről szóló megál…

2021. március 11.

Brexit – így alakul a társaságok adózása

Ahogyan azt előző cikkünkben is elemeztük, az Európai Unió az adók kivetésére és beszedésére nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel, az a tagországok saját feladata. Az uniós adópolitika célja az egységes belső piac zavartalan működésének biztosítása, azaz hogy a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket adózási szabályok ne akadályozzák, a tagállami adópolitika ne okozzon versenytorzulást.

Az adószabályok harmonizáltságának szintje a jövedelem- és nyereségadók (közvetlen adók) terén igen alacsony, az elsősorban az árukra és szolgáltatásokra kivetett (közvetett) adókra koncentrál. Pontosan amiatt, mert az adópolitika alakításában a tagállamoknak jelentős szabadságuk van, a harmonizáció irányelvekben jelenik meg, amelyek közvetlenül nem alkalmazhatóak, az irányelvekben megfogalmazott szabályokat a tagállamoknak a hazai jogba át kell ültetniük, azaz az irányelvben megfogalmazott szabályokat a belső joguk részeként meg kell alkotniuk.

Míg a személyi jövedelemadózás terén egyetlen irányelvet sem találunk, a társasági adóban több irányelv is alkalmazandó. Az alábbiakban ezen irányelvek tekintetében megvizsgáljuk, milyen változá…

2021. január 4.

Brexit – A szabadkereskedelmi megállapodás mellett is komoly változások lesznek

Korábban már több alkalommal írtunk a Brexit hatásairól, pontokba szedve a várható változásokat, amelyek a létrejött megállapodás alapján szinte teljes egészében továbbra is érvényesek. Ha elfogadjuk, hogy a létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a felek törvényalkotó szervei ebben a formában ratifikálják, még akkor is olyan változások előtt állunk, amit sokan még nem látnak át.

A legnagyobb hiba eddig is az volt Brexit ügyben, hogy az utolsó pillanatban létrejött megállapodások után mindenki elégedetten hátradőlt, mivel minden megállapodás adott további határidőt. De a jelenlegi megállapodás alapvetően semmilyen átmeneti időt nem határozz meg, 2021. január 1-én érezhető válik a Brexit a gyakorlatban is.

2020 utolsó napjaiban már látható volt, mit okoz néhány napos leállás a UK határon. De azzal továbbra sem vagyunk tisztában, mit fog okozni a minden szállítmányt érintő vámalakiság és adott esetekben a vámellenőrzések elvégzése.

Vám és globális kereskedelem szempontjából miben hoz újat a felek megállapodása?

Az EU és UK által kötött megállapodás egy szabad kereskedelmi alapokat megteremtő kereskedelmi megállapodás. Az ilyen jellegű megáll…

2020. december 28.

Brexit megállapodás: százszázalékos áruforgalmi vámliberalizáció jön

A 1246 oldalas dokumentumról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói.

A Downing Street által péntek este ismertetett Brexit megállapodás 34 oldalas kivonata példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel.

Brexit megállapodás: sem vámok, sem kvóták

Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem “ausztráliai típusú” feltételrendszer alapján folytatódik a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után.

Ez v…

2021. március 1.

A COVID-19 járvány hatása az adóegyezményekre: az átdolgozott OECD útmutató

Az eredeti útmutató sürgős válaszokat adott a COVID-19 járvány a magánszemélyek mobilitására gyakorolt hatásaival összefüggésben felmerült kérdésekre (például az utazási korlátozásokra és a szigorú karantén-követelmények betartására); az OECD főtitkárának felelősségével jelent meg, nem feltétlenül tükrözte az OECD-tagországok hivatalos álláspontját.

Az eredeti útmutató kiadásakor nem volt világos, hogy a korlátozások meddig maradnak fenn, és várható volt, hogy az elemzett helyzetek többsége csak ideiglenes jellegű. Azóta több mint kilenc hónap telt el, és egyes intézkedések és korlátozások még mindig érvényben vannak. Az Átdolgozott útmutató tartalmaz néhány további, áprilisban még nem részletezett tényállást; megvizsgálja, hogy az áprilisban ismertetett elemzés és következtetések továbbra is alkalmazhatóak-e, ha a körülmények jelentős ideig állnak fenn; ismerteti az egyes országokban elfogadott, a COVID-19 időszakban alkalmazandó gyakorlatokat és útmutatásokat.

Az Átdolgozott útmutató az alábbi részekből áll:

  • telephely keletkezése (beleértbe a home office vagy a függő ügynök alkalmazása miatti telephelyet), az építkezések m
2020. szeptember 10.

Az OECD Transzferár-irányelvek kiegészítése: a szokásos piaci ár elv alkalmazása a pénzügyi tranzakciókra

Fontos, hogy a vállalatok a megjelent iránymutatásnak megfelelően felülvizsgálják a transzferár-politikájukat, amely jelentős hatást gyakorolhat a csoporton belüli finanszírozási politikájukra is. A pénzügyi tranzakciók vonatkozásában eddig elkészített transzferár-nyilvántartások felülvizsgálata szintén elengedhetetlen. Cikkünkben összefoglaljuk, miként kell alkalmazni a szokásos piaci ár elvét a pénzügyi tranzakciókra.

Kölcsöntőke- vagy sajáttőke-finanszírozás?

A multinacionális vállalatcsoport tagjainál a kölcsöntőke- és sajáttőke-finanszírozás formájában történő finanszírozás feltételei eltérhetnek a független vállalkozások által alkalmazott feltételektől, amely hatással van a fizetendő kamat és ezen keresztül az egyes országokban adózás alá eső adóalap nagyságára. Az OECD Irányelvek nem zárják ki, hogy az egyes országok saját módszerek alkalmazásával határozzák meg, hogy egy adott tranzakció kölcsöntőke- vagy sajáttőke-finanszírozásnak tekintendő, illetve azt, hogy az elszámolt kamatráfordítás mekkora része ismerhető el az adóalapban.

Az OECD Irányelvek ugyanakkor kimondják, hogy akármilyen árképzési móds…