Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban témakörönként végigvesszük a Brexit okozta változásokat az egyes adónemeket, egyéb közterheket, vámokat érintően. Elemzéseinket egy mindenkihez nagyon közel álló területtel kezdjük: a magánszemélyek személyi jövedelemadózásával.

2020. december végével lejárt az egyéves átmeneti időszak, és Nagy-Britannia véglegesen elhagyta az EU-t. A kilépés évében, azaz a 2020. év során a közösségi jog alkalmazása szempontjából viszont még tagállamként viselkedett a kilépésről szóló megállapodás alapján, amely átmeneti időszak biztosította azt, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió végérvényesen megállapodjanak a kilépés feltételeiről és a további együttműködés mikéntjéről. Az utolsó pillanatban, 2020 karácsony napján sikerült végül a Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatait rendező, végleges megállapodást elérni, így megvalósult a rendezett kilépés.

A brit kapcsolatokkal bíró magyar magánszemélyeknek, brit ügyletekkel rendelkező magyar cégeknek mindez jelentős változást hozhat a mindennapi ügymenet számos területén, így az adózásban is. Az átmeneti időszak okán a tényleges változások 2021-től álltak be, ugyanis eddig az időpontig még az EU joganyagát Nagy-Britannia tekintetében alkalmazhattuk, tehát még tagállamnak minősült az adószabályok alkalmazása során is, viszont 2021-től már EU-n kívüli, azaz harmadik államnak tekintendő.

A kilépésről szóló megál…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2021. január 4.

Brexit – A szabadkereskedelmi megállapodás mellett is komoly változások lesznek

Korábban már több alkalommal írtunk a Brexit hatásairól, pontokba szedve a várható változásokat, amelyek a létrejött megállapodás alapján szinte teljes egészében továbbra is érvényesek. Ha elfogadjuk, hogy a létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a felek törvényalkotó szervei ebben a formában ratifikálják, még akkor is olyan változások előtt állunk, amit sokan még nem látnak át.

A legnagyobb hiba eddig is az volt Brexit ügyben, hogy az utolsó pillanatban létrejött megállapodások után mindenki elégedetten hátradőlt, mivel minden megállapodás adott további határidőt. De a jelenlegi megállapodás alapvetően semmilyen átmeneti időt nem határozz meg, 2021. január 1-én érezhető válik a Brexit a gyakorlatban is.

2020 utolsó napjaiban már látható volt, mit okoz néhány napos leállás a UK határon. De azzal továbbra sem vagyunk tisztában, mit fog okozni a minden szállítmányt érintő vámalakiság és adott esetekben a vámellenőrzések elvégzése.

Vám és globális kereskedelem szempontjából miben hoz újat a felek megállapodása?

Az EU és UK által kötött megállapodás egy szabad kereskedelmi alapokat megteremtő kereskedelmi megállapodás. Az ilyen jellegű megáll…

2020. december 28.

Brexit megállapodás: százszázalékos áruforgalmi vámliberalizáció jön

A 1246 oldalas dokumentumról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói.

A Downing Street által péntek este ismertetett Brexit megállapodás 34 oldalas kivonata példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel.

Brexit megállapodás: sem vámok, sem kvóták

Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem “ausztráliai típusú” feltételrendszer alapján folytatódik a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után.

Ez v…

2021. február 2.

Fókuszban a Brexit: az Egyesült Királyság és az EU adójogi kapcsolata az új megállapodás tükrében

Kiinduló lépésként tekintsük át röviden az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) történő kilépésének (amely folyamat a köznyelvben Brexit néven vált ismertté) történeti kronológiáját az elmúlt szűk 5 évből, helyhiány miatt a kilépéshez vezető gazdasági és társadalmi előzmények, továbbá az egyes felek tárgyalások közben képviselt érdekei ismertetésének figyelmen kívül hagyásával.

A Brexit előzményei dióhéjban

A kilépésről döntő, 2016. június 23-i népszavazáson az urnához járult kb. 33,5 millió egyesült királyságbeli szavazó (a szavazásra jogosultak 72%-a jelent meg) valamivel több, mint fele szavazott a kilépés mellett. A népszavazás eredménye alapján 2017. március 29-én az akkori miniszterelnök, Theresa May az Európai Unióról szóló („lisszaboni”) szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak országa EU-ból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésre irányuló szándékát.

Az erre vonatkozó egyezség – hónapokig tartó brit parlamenti vita, továbbá a királynő és az Európai Parlament jóváhagyása után – 2020. február 1-jével lépett hatályba. Ettől a naptól kezdve tehát az Egyesült Királyság hivatalosan (de jur…

2021. február 19.

Hogyan kezeljük az Egyesült Királyságot érintő tranzakciókat a Brexit után?

Mit jelent a gyakorlatban, hogy az Egyesült Királyság már nem EU tagállam?

2021. január 1.-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni. Ezért az Áfa törvény szerint:

  • kötelező pénzügyi képviselő megbízása az ottani illetőségű adóalanyoknak,
  • ha Magyarországon gazdasági céllal nem telepedtek le,
  • de belföldi ügyleteikre vonatkozóan adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mit hoz a BREXIT áfa-szabályozás szempontjából?

A határokon átnyúló termékértékesítésekre és árumozgásra vonatkozó szabályok alkalmazása helyett a BREXIT után az importra és az exportra vonatkozó hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) szabályok vonatkoznak az Unió és az Egyesült Királyság közötti termékértékesítésekre és árumozgásokra. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba hozott vagy az Egyesült Királyságba szállítandó áruk vámfelügyelet alá esnek és vámellenőrzés alá vonhatók.

Adófizetés EU-import esetén

Az Unióba való behozatalkor:

  • a héát az import időpontjában a vámhatóság részére meg kell fizetni,
  • kivéve, ha a tagállam lehetővé teszi, hogy az adóalany a rendszeres időközönkénti héa-bevallásában tüntesse fel az import után fizetendő adót.
    Adófiz
2021. február 9.

Pereskedés Brexit után: a választottbíróság lehet a megoldás

Az Egyesült Királyság uniós tagsága alatt az Európai Unió joga szerinti határon átnyúló vitarendezési mechanizmusból fakadó kiszámíthatóság biztosítva volt a brit társaságok számára, ha egy másik tagállam társaságával kerültek jogvitába. E mechanizmus többek között magában foglalta polgári eljárásokban az eljárási iratok kézbesítésének szabályait, az anyagi jogi szabályok ütközésének a feloldását, és másik tagállamban hozott ítéletek elismerését – derül ki a KNP LAW tanulmányából.

A társaság vitarendezési csoportjának vezetője, Rusznak Csaba ügyvéd felhívja a figyelmet, hogy a nagy fokú bizonytalanságot és hosszan tartó tárgyalássorozatot követően 2020. december 24-én az EU és az Egyesült Királyság megkötötte a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodás megkötése a legtöbb kérdésben biztosította a „hard” Brexit elkerülését, ugyanakkor a Megállapodás jogviták esetében nem tartalmaz rendelkezéseket a viszonosságra vonatkozóan, annak ellenére, hogy az EU jogrendszerének alkalmazása megszűnt 2020. december 31-től.

A Megállapodás számos olyan kérdést rendez, amik korábban az EU-jog al…