Brexit – így alakul a társaságok adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adóban több uniós irányelv is alkalmazandó; az alábbiakban ezen irányelvek tekintetében megvizsgáljuk, milyen változást eredményezett az adójogviszonyokban a Brexitet követő átmeneti időszak 2020. december 31-el történő lezárulása.

Ahogyan azt előző cikkünkben is elemeztük, az Európai Unió az adók kivetésére és beszedésére nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel, az a tagországok saját feladata. Az uniós adópolitika célja az egységes belső piac zavartalan működésének biztosítása, azaz hogy a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket adózási szabályok ne akadályozzák, a tagállami adópolitika ne okozzon versenytorzulást.

Az adószabályok harmonizáltságának szintje a jövedelem- és nyereségadók (közvetlen adók) terén igen alacsony, az elsősorban az árukra és szolgáltatásokra kivetett (közvetett) adókra koncentrál. Pontosan amiatt, mert az adópolitika alakításában a tagállamoknak jelentős szabadságuk van, a harmonizáció irányelvekben jelenik meg, amelyek közvetlenül nem alkalmazhatóak, az irányelvekben megfogalmazott szabályokat a tagállamoknak a hazai jogba át kell ültetniük, azaz az irányelvben megfogalmazott szabályokat a belső joguk részeként meg kell alkotniuk.

Míg a személyi jövedelemadózás terén egyetlen irányelvet sem találunk, a társasági adóban több irányelv is alkalmazandó. Az alábbiakban ezen irányelvek tekintetében megvizsgáljuk, milyen változá…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2021. március 2.

Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása

2020. december végével lejárt az egyéves átmeneti időszak, és Nagy-Britannia véglegesen elhagyta az EU-t. A kilépés évében, azaz a 2020. év során a közösségi jog alkalmazása szempontjából viszont még tagállamként viselkedett a kilépésről szóló megállapodás alapján, amely átmeneti időszak biztosította azt, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió végérvényesen megállapodjanak a kilépés feltételeiről és a további együttműködés mikéntjéről. Az utolsó pillanatban, 2020 karácsony napján sikerült végül a Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatait rendező, végleges megállapodást elérni, így megvalósult a rendezett kilépés.

A brit kapcsolatokkal bíró magyar magánszemélyeknek, brit ügyletekkel rendelkező magyar cégeknek mindez jelentős változást hozhat a mindennapi ügymenet számos területén, így az adózásban is. Az átmeneti időszak okán a tényleges változások 2021-től álltak be, ugyanis eddig az időpontig még az EU joganyagát Nagy-Britannia tekintetében alkalmazhattuk, tehát még tagállamnak minősült az adószabályok alkalmazása során is, viszont 2021-től már EU-n kívüli, azaz harmadik államnak tekintendő.

A kilépésről szóló megál…