A büdzsé szerint marad az eva, lesznek még szja-meglepetések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adótörvények még nincsenek, ám a költségvetés bevételi terveiből lehet következtetni pár dologra. Megmarad az eva s vélhetően a kulcsa sem emelkedik az áfa növekedésével együtt. Viszont az illetékekben és az szja-ban lehetnek meglepetések, a bevételi terv ugyanis kissé soknak tűnik.

Beterjesztett adótörvények híján egyelőre nem lehet pontos képet alkotni arról, milyen év lesz 2012. A korábban már megszavazott, a költségvetési törvénybe foglalt, illetve kiszivárgott elképzelések és az egyelőre nem ismert módosításokból arra lehet következtetni, hogy mindössze néhány olyan adónem lesz, ahol tehercsökkenésre számíthatnak az adóalanyok.

Az egyik ilyen az eva lesz. Az alapból hírértékkel bírhat, hogy az adónem bekerült a jövő évi költségvetés mellékletébe, hiszen olyan nyilatkozatok is napvilágot láttak − Varga Mihály, a miniszterelnökség vezetője említette −, hogy szóba jöhet az eva és az ekho kivezetése is a rendszerből. Az eva a büdzsé melléklete szerint megmarad. Az idei bevételi tervhez képest ugyanakkor kevesebbet várnak jövőre.

Ennek egyik oka az lehet, hogy az augusztus végi adatok szerint kis elmaradásban vannak a bevételek a tavalyihoz képest, vagyis a kormány beárazhatta ezt a csökkenést a következő évre is. Ha optimistán tekintünk a több mint tíz százalékkal kisebb bevételi tervre, azt lehet várni, hogy az áfaemelést nem fogja evaemeléssel korrigálni a jogszabály, azzal, hogy az evások 27 százalékkal növelt összegű számlát állítanak ki, nagyobb bevétel után ugyanannyi adót fognak fizetni − 30 százalékot. Persze ha abból indulunk ki, hogy a társasági adóban is jelentősen visszavesz a kormány a bevételi tervekből, az látszik valószínűnek, hogy az evakulcs korrigált lesz, a kisebb bevétel pedig a kisebb prognosztizált bevétellel magyarázható.

A társasági adóban az idei tervhez képest a bevételcsökkenés jelentős, ám az még mindig felette van a 2010-es mélypontot jelentő 330 milliárdnak. Ennek oka vélhetően nemcsak az, hogy kisebb növekedést vár a kormány a vállalkozásoktól, hanem beárazott néhány jogszabály-módosítást is. Ilyen lehet a veszteségelhatárolás szabályainak szigorítása vagy akár a sportkedvezmények beszámítása.

Áfában az emelés után 150 milliárd forint pluszbevétellel számolnak, ám a jelek szerint ezen felül nem is számítanak semmilyen növekedésre, sőt kismértékű csökkenést prognosztizál a kormány. Annyival persze nem, ami egy esetleges áfacsökkentésre engedne következtetni. A már beterjesztettnek megfelelően emelkedik a regisztrációs adóból, a játékadóból és a jövedéki adóból származó bevétel is. Az illetékeknél is jelentős, több mint tízmilliárd forint bevételtöbbletet vár a kormány, kérdés, miből. Egy része megvan, a gépjármű-átruházási illeték átalakításából 6,5 milliárd jöhet be, a többi forrás azonban egyelőre nem ismert.

Az szja-ban ugyanakkor várhatók még meglepetések − legalábbis a bevételi tervek alapján. A szuperbruttó részbeni meghagyásával elvileg 110 milliárd forint maradna az államkasszában, ám ehhez képest csaknem 190 milliárd forinttal számít többre a kormány. Elvileg elképzelhető, hogy a különbözetbe beleszámoltak jó adag, béremelésből származó plusz adóbevételt, ám az mégsem valószínű, hogy 80 milliárd forint „organikus” növekedésre várna bárki. Sokkal inkább valószínű, hogy a béren kívüli juttatások területén várható − nem éppen kedvező − változás. Ha egy sor juttatás kikerül a kedvezményes adózású körből, akkor az megdobja a büdzsét. Az azonban szinte tényként kezelhető, hogy a megmaradt juttatások nem élveznek majd adómentességet − hiszen akkor inkább mínusszal kellene számolni.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.