A cég az adóoptimalizálás eszköze


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az olasz gazdaság büszke kis- és középvállalataira. Az olasz kkv-k létezése a gazdaságban jól mutatja hogy a megfelelő eszköz, erőforrás és tőke áll rendelkezésükre – közölte Paolo Guido Spinelli, Olaszország magyarországi nagykövete A kis- és középvállalkozások az olasz gazdaságban című könyv bemutatóján.

Az olasz gazdaság nagymértékben a kkv-jaira támaszkodik, a nagyvállalatok hiánya érezhető. Az elterjedt vállalkozási kultúra magát a vállalkozói kedvet testesíti meg, mely egyfajta szabadságjog, a nyitott gazdaság egyik alappillére. A vállalkozói kultúra és mentalitás elterjedése azonban nem mindig jár együtt a civil szabadsággal. Olaszországban a civil társadalom is megerősödött a kkv-knak köszönhetően – fűzte hozzá a nagykövet.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora méltatta a könyvet, majd hozzátette: az olasz gazdaság jelentős húzóerejét jelenti a kkv-szektor. A könyv egyébiránt alapvető szakkönyv lesz az egyetem hallgatói számára.

A kkv-k próbálnak a saját eszközeikkel védekezni a globalizáció ellen – közölte Alessio Ponz de Leon Pisani, a budapesti ICE igazgatója. Egy cég mérete számos alkalommal jelent hendikepet, ezért állandó korrekciók szükségesek a stabil működéshez. Nagyon fontos például a szociális kapcsolatok kiépítése a cégen belül és körül – fűzte hozzá.

Az elmúlt 15 év nagy kihívás volt a magyar kis- és középvállalatok számára, hiszen nyugati piacnyitással és keleti piacvesztéssel kellett számolniuk, a globalizáció a magyar kkv-kat is érzékenyen érintette. A január elején elfogadott új GOP-programokkal és koncepcióval a versenyképes cégeket támogatják. A kérdés az, hogy az állam gazdaságban betöltött szerepe javítja-e a versenyképességet? – tette fel a költői kérdést Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője.

A koncepció újdonsága lesz, hogy a piaci versenyt helyezi előtérbe, illetve a bürokrácia visszaszorításával próbálkozik, hogy a kkv-k egymással versenyezzenek, ne az állammal. Az állam feladata az optimális üzleti környezet és az alacsony adók megalkotása. Kállay elmondása szerint az állam „deista” szerepet kapna a gazdaságban, csak akkor avatkozna közbe, ha baj van.

A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége, 80 százaléka nem hitelképes. A piaci gondok, és menedzsmenteszközök hiánya tovább rontja helyzetüket. Ezért a GKM a pályázatok odaítélésénél piaci elégtelenségi vizsgálatot fog végezni, mely a piaci kudarcok feltérképezésére irányul. Javítani fogják a mikrofinanszírozási lehetőségeket, valamint kialakítják a PPP (magántőke bevonásával történő befektetés) konstrukciókat – közölte Kállay.

A kkv-k pénzügyeire leginkább az átmeneti cash-flow hiánypótló hitelek a legjellemzőbbek – közölte Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatóhelyettese. Az alacsony kockázatviselő képesség könnyen adósságcsapdává válhat a cégek számára. Ugyanakkor a bankok részéről a szektor magas vissza nem fizetési kockázata jelent gátat a könnyű pénzhez juttatáshoz. A magyar kkv-k jelentős része adóoptimalizálásra használja cégét, ezzel pénzügyi mutatói a pénzintézetek irányában erősen romlanak, a legtöbb esetben hitelképtelenné téve a vállalkozást – summázta Sebők.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.