Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A naptári év vége felé sok társaságiadó-alany egyúttal adóéve végéhez közeledik. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség a naptári évvel megegyező üzleti éves kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózóknál és külföldi vállalkozóknál december 20-áig általában feltöltési kötelezettséget is eredményez, amely nem más, mint az év közben befizetett adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítése – olvasható az Adó szaklap 2008/15-16. számában.
A feltöltési kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózót és a külföldi vállalkozót terheli, feltéve, hogy az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Nem tartozik ebbe körbe a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, valamint a szociális szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
A kiegészítést be is kell vallani
A feltöltésre kötelezett adózó az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható adójának és a korábban bevallott adóelőlegnek a különbözetét ugyanezen időpontig be is kell vallania. A fő szabály szerint adóelőleg-fizetésre kötelezett adóalanynak sem kell adóbevallásával egyidejűleg adóelőleget bevallania, ha jogutód nélkül vagy átalakulással történő megszűnése miatt ad be bevallást, illetve a cégbejegyzési eljárás befejezése következtében kell adóbevallást benyújtania (vagyis az előtársasági időszakról készített bevallásban soha nem kell adóelőleg-bevallást benyújtani).
A feltöltési kötelezettség azt a kettős könyvvitelt vezető adózót, amelynek a kötelezettség teljesítésének napjára (hónapjára, negyedévére) adóelőleget kellett bevallania, akkor is terheli, ha a bevallott adóelőleg összege nulla.
A késedelem mellett a rossz számítás is bírságolható
Az adóbefizetés teljesítésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a hitelintézet vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják. A határidő betartására az adófeltöltésnél érdemes különös figyelmet fordítani. Az adózó ugyanis akár egynapos késés esetén is számíthat arra, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja.
A feltöltés határideje mellett a feltöltés során befizetett összeg is hangsúlyos szerepet kap, hiszen az adóhatóság a befizetett adóelőleg és az adóévre ténylegesen fizetendő, az adóév végén megállapított adó 90 százalékának különbözete után úgyszintén mulasztási bírságot állapít meg és szab ki.
Dr. Fehér Laura írása kimerítő részletességgel foglalkozik az adóévi várható fizetendő adó meghatározásával is.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
