A fiatalok szja-mentességének részletei


A javasolt szabályozás nem jelent korlátlan alanyi adómentességet, hanem csak azt jelenti, hogy a 25. életévét be nem töltött magánszemély egyes, a törvényben megnevezett, az összevont adóalapba tartozó, munkavégzéssel szerzett jövedelmeit meghatározott értékhatárig adóalapcsökkentő kedvezményként veheti figyelembe.

Az Országgyűlés napirendjén van a T/15395. számú indítvány, amelyből kiderülnek a 25 év alatti fiatalok munkaerőpiaci részvételét, önálló életkezdését és családalapítását elősegítő, 2022. január 1-jétől bevezetendő kedvezményre vonatkozó részletes javaslatok.

Adómentesség vagy kedvezmény?

A javasolt szabályozás nem eredményez korlátlan alanyi adómentességet, hanem csak azt jelenti, hogy a 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) egyes, a törvényben megnevezett, az összevont adóalapba tartozó, munkavégzéssel szerzett jövedelmeit meghatározott értékhatárig adóalapcsökkentő kedvezményként veheti figyelembe, míg az értékhatárt meghaladó, továbbá minden más adóköteles (bérbeadásból, magánszálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalék és más külön adózó, valamint az ekhós) jövedelmek tekintetében a fiatal esetében is fennmarad az adókötelezettség. A fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi (fogyatékos) kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A kedvezménybe számító jövedelmek és összeghatár

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), következő jövedelmeket vonhatja le az összevont adóalapjából:

a) Az Szja tv. törvény szerint bérnek minősülő jövedelem, azaz

  • a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;
  • a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
  • az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

b) Az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (például az összevont adóalapba tartozó béren felüli juttatások), ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét, továbbá

  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből,
  • a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködéséből,
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéből,
  • a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenységéből, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
  • nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből,
  • az országgyűlési képviselői tevékenységből,
  • a nemzetiségi szószólói tevékenységből,
  • az állami projektértékelői jogviszonyból

származó jövedelem.

c) Az önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.

Az összevont adóalapból levonható összeg azonban együttvéve adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzataként megállapított értékhatár lehet.

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be és még az a hónap, amelyben a 25. életévét betölti. Amennyiben a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény évközi érvényesítése

A kedvezménybe számítható jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a foglalkoztatott születési adatait figyelembe véve, a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként automatikusan csökkenti a kedvezménybe számító összeggel, kivéve, ha az érintett nyilatkozatban kéri részben vagy egészben a kedvezmény érvényesítésének mellőzését.

A kedvezmény mellőzését kérő nyilatkozat akkor szükséges, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan befizetési különbözet keletkezne és az a 10 ezer forintot meghaladná. Ugyanis, ha a nyilatkozat hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja (például az értékhatár túllépése miatt), a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot köteles megállapítani, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint kell megfizetnie. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amelyre a fiatal nem kéri a kedvezménye érvényesítését.

A kedvezményt érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. Ilyen esetben a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

Hatálybalépés

A javasolt szabályozás 2022. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy átmeneti előírás szerint a munkaviszonyból származó jövedelem esetében

  • a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
  • a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére, egyéb esetben a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére kell első ízben alkalmazni.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 23.

Dőlnek az adók a büdzsébe

Az áfabevételek csaknem negyedükkel nőttek. A költségvetési deficit az éves előirányzat 74,5 százaléka volt félévkor.

2021. július 23.

A munkavállalók tizede nem kapott béren kívüli juttatást

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban az idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derült ki a Magyar Utalvány Zrt. által készített online kutatásból.