A foglalkoztatotti bejelentés új szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007-ben egycsatornás lett a biztosítottak kötelező bejelentése, így sem az OEP-hez, sem az EMMA-rendszerhez nem kell már bejelentést tenni, hanem mindent az adóhatóságnak kell megküldeni. A bejelentés gyakorlati tudnivalóiról tájékozódhatnak dr. Kovács Ferenc cikkéből, ami az Adó szaklap 2007/3. számában jelent meg.

Az új bejelentési szabályokról az Art. 16. § (4)-(7) bekezdései rendelkeznek. Ennek megfelelően a munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt is) – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti:

  • az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
  • állampolgárságát,
  • adóazonosító jelét,
  • a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszûnését,
  • a biztosítás szünetelésének idõtartamát,
  • a heti munkaidejét,
  • a FEOR-számát,
  • magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak, kifizetőnek be kell jelentenie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat is.

A bejelentést főszabály szerint elektronikusan kell megtenni (hasonlóan az adóbevalláshoz, ügyfélkapun keresztül). Papíralapon nyújthatja be a bejelentést az az adózó, aki elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett, ez gyakorlatban az első munkavállalóját foglalkoztató adózót jelenti.

A bejelentést

  • a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10. napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
  • a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni.

Az állami adóhatóság az adatokat továbbítja az egészségbiztosítási nyilvántartás és a munkaügyi hatóság szerveinek.

A bejelentőlap

Az adóhatóság a bejelentésre a 07T1041-es számú adatlapot rendszeresítette. Az adatlap főlapján kell a foglalkoztató azonosítására szolgáló adatokat kitölteni, és fel kell tüntetni, hogy hány pótlapot kíván benyújtani (egy pótlapon egy magánszeméllyel összefüggésben lehet adatokat közölni).
A főlap mellett az adatlap része a 13-as pótlap. Ezen a pótlapon kell megadni az egyes biztosított munkavállalókra vonatkozó adatokat. Egy főlaphoz maximum 9999 pótlapot lehet benyújtani. Amennyiben egy munkavállalóra több hatálydátummal akar az adózó adatokat/változásokat bejelenteni, úgy több pótlapot kell kitölteni, mivel egy pótlapon csak egy hatálydátumhoz kapcsolódóan lehet adatokat feltüntetni.

Dr. Kovács Ferenc cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/3. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

2024. április 24.

Adóellenőrzésen bukott meg használtautó-kereskedő, valamint hamis gyerekcipőárus

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit; a kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán. Ugyanezen a napon a pénzügyőrök 2300 pár, több mint 17 millió forint értékű hamis gyermekcipőt foglaltak le – közölte a NAV.