Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fordított adózás szabályait 2008. január 1-jétől kellett alkalmazni, ugyanakkor számos értelmezési, gyakorlati alkalmazhatósági probléma merült fel, ezért a rendelkezések 2008. május 1-jei hatállyal lényegesen módosultak. Az Adó kódex 2010/4. számában konkrét ellenőrzési esetek bemutatásával kíván segítséget nyújtani a szabályok korrekt, jogkövető alkalmazásához.
Egy Kft. (továbbiakban „A” szereplő), mint megbízó, és egy másik Kft. (továbbiakban „B” szereplő), mint vállalkozó között vállalkozói szolgáltatási szerződés, valamint annak kiegészítései jöttek létre, az adóhatóság ellenőrzése által érintett időszakok 2008. április–szeptember hónapjai voltak.
A szerződés tárgyaként a felek meghatározták, hogy „B”vállalkozó feladata az „A”szereplő munkahelyein kertépítéssel, növénytelepítéssel, fenntartással kapcsolatos munkák elvégzése, egyedi megrendelések alapján. A szerződésben és annak kiegészítéseiben a felek konkrétan megnevezték a munkavégzés helyszíneit és szabályozták az egyes munkálatok szerződéses, nettó árát.
A munkálatokat az alábbiakban rögzítették: cserje ültetés, szabadgyökerű fa ültetése, ültetés előtt fák metszése, cserjék kapálása, autópálya fenntartási munkák, konténeres cserjeültetés, földlabdás fa ültetése, kézi füvesítés, kaszálás, kertépítési munkák, traktor bérlete kaszával, gépi kaszálás, kaszálás, gyűjtés, erdőkaszálás, fatányérozás, kertépítés, öntőző szerelése. Rendelkezésre álltak továbbá a megrendelők által tett nyilatkozatok is, amelyekben a vállalkozókat, illetve az alvállalkozókat tájékoztatják, hogy a munkálatok, amelyek során a fent nevezett tevékenységet végzik, a fordított adózás hatálya alá tartoznak.
A fenti munkálatok kapcsán „B”vállalkozó a fordított adózás szabályai szerint, általános forgalmi adótartalom nélkül bocsátotta ki a fent nevezett munkálatokat tartalmazó számlákat, amelyek után számított általános forgalmi adó összegét a megrendelő „A” szereplő felszámította és levonásba helyezte.
A felek eljárásának alapját az Áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapozta meg.
Az adóhatóság álláspontja szerint a felek eljárása hibás volt, az alábbiak miatt:
Az Áfatörvény 138. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót – ha az Áfatörvény másként nem rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti.
Az Áfatörvény 2008. április 30-ig hatályos 142. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében.
Az Áfatörvény 2008. május 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint: az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.
Az idézett rendelkezésből az következik, hogy a módosítást követően az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában a fordított adózás szabályait – mely szerint az adó megfizetésére a szolgáltatás igénybevevője kötelezett – abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesül: a számlakiállítást megalapozó szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül és az olyan ingatlan létrehozására (bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására) irányul, mely ingatlan létrehozatala (bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása) hatósági engedély-köteles.
Tehát a fordított adózásra vonatkozó szabályok alkalmazásához szükséges, hogy a törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesüljön. Ezen feltételek meglétét egy adott szolgáltatás teljesítéséhez és a számlázáshoz kapcsolódó szerződéses láncolat minden egyes szereplőjénél külön-külön is vizsgálni szükséges.
A tárgyi kertépítéshez kapcsolódó tevékenységek önmagukban nem minősülnek építési-szerelési munkának, így a fordított adózás alkalmazásának feltétele csak akkor merülhet fel, ha a kertészeti munkák megvalósításakor az építési-szerelési szolgáltatás a meghatározó a munka teljes egészét tekintve, és az engedélyköteles is, vagy a kertészeti munkák egy nagyobb, hatósági engedélyköteles beruházás járulékos munkáiként értékelhetők.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy bár a számlákon szereplő szolgáltatásnyújtás szorosan kapcsolódik egy fordított adózás alá tartozó komplex beruházáshoz, „B” szereplő az „A” megrendelője részére csak olyan jellegű szolgáltatást nyújt, amely nem minősül építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának. Így arra a fordított adózás szabályai nem alkalmazandók, még akkor sem, ha „A” megrendelő a „B” vállalkozó teljesítését is magában foglaló építési-szerelési szolgáltatást nyújt a láncban soron következő megrendelőnek, és egyébként a fordított adózás további feltételei is fennállnak.
A lakópark, autópálya, áruházépítésével együtt járó komplex kertépítés, parképítés az építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munka fogalmába a fővállalkozó szempontjából beleértendő, így azokra az egyéb feltételek fennállása esetén a fordított adózás szabályai alkalmazhatók, mivel a számlához kapcsolódó szolgáltatást a szolgáltatásnyújtó, és nem a fővállalkozó szempontjából kell értékelni.
Mivel azonban „B” vállalkozó az „A” megrendelő részére nem nyújtott olyan (ingatlanhoz kapcsolódó) szolgáltatást, ami építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősülne, esetében nincs jelentősége a meghatározó és a járulékos szolgáltatás megkülönböztetésének.
Az adóhatóság által az ellenőrzések során követett gyakorlat szerint a jelzett feltételek meglétét tehát mindig a számlakiállítást megalapozó adott szolgáltatás esetében kell vizsgálni, így a fent ismertetett esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy bár adózó szolgáltatásnyújtása szorosan kapcsolódik egy hatóságiengedély-köteles, ingatlan létrehozására irányuló komplex beruházáshoz, az adózó a saját megrendelője részére csak olyan jellegű szolgáltatást nyújt (szerződést is csak erről kötöttek, és a számlán is ilyen szolgáltatás szerepel), amely nem minősül építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának, és éppen emiatt, a meghatározó és a járulékos szolgáltatás megkülönböztetésének sincs jelentősége.
Mindezek alapján a fordított adózás szabályai nem alkalmazandók, még akkor sem, ha egyébként a fordított adózás egyéb feltételei fennállnak, és a megrendelő már ténylegesen – az adózó teljesítését is magába foglaló – építési-szerelési szolgáltatást nyújt a láncban soron következő megrendelőnek.
Az előzőek okán megállapítható, hogy a „B”vállalkozó által teljesített ügylet egyenes adózás szabályai szerint adózik.
A cikk teljes terjedelemben, számos jogesetet bemutatva az Adó Kódex 2010/4. számában olvasható.
Forrás: Adó kódex 2010/4.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
