Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gépjármű eladásakor az eladónak mindenképpen érdeke, hogy a változást az okmányirodánál bejelentse, hiszen ha ezt ő és a vevő is elmulasztja, az adófizetési kötelezettsége továbbra is fennmarad. Az Adó szaklap 2008/9. számából megtudhatjuk azt is: ha az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, az adóhatóság az okmányirodánál kezdeményezheti a gépjármű forgalomból való kivonását.
A gépjármű tulajdonátruházát mind az eladónak, mind a vevőnek 15 napon belül be kell jelentenie az okmányirodánál. Ha ezt mindketten elmulasztják, akkor a változást követő év(ek)ben még mindig az eladó szerepel a járműnyilvántartásban, így a járműnyilvántartás tartalmán alapuló adóalanyisága és adófizetési kötelezettsége továbbra is fennáll. Ha az eladó az okmányirodához jogszabályban meghatározott módon (azaz 15 napon belül, de az „éves” adóalanyiság szabályából következően legkésőbb a tulajdonváltozás évének utolsó napjáig) bejelentette a változást, akkor a tulajdonváltozást követő év első napjától megszabadul az eladott gépjármű utáni adókötelezettségtől akkor is, ha a járműnyilvántartás még mindig őt, és nem a vevőt tartalmazza tulajdonosként (a gépjárműadóról szóló törvény szerint az adóalanyiság és adókötelezettség a járműnyilvántartásban a tárgyév január 1-jén fennálló üzemben tartói, ennek hiányában tulajdonosi minőséghez kötődik).
Adásvételi vagy ajándékozási szerződés automatikusan megszünteti a tulajdonátruházó által, korábban más személy javára engedélyezett üzemben tartói jogviszonyt. Üzemben tartói státus létesítéséhez a felek között jellemzően szerződéskötésre van szükség, melyben a tulajdonos hozzájárul az üzemben tartói státus járműnyilvántartásba való bejegyzéséhez. Ez a státus, mint járulékos jogosultság és kötelezettség, az azt létesítő tulajdonos személyéhez kizárólagosan tapadó jogviszony. Ebből következően a gépjármű tulajdonjogának átruházásakor a korábban létesített üzemben tartói jogviszonyt minden esetben megszűntnek kell tekinteni. Még akkor is, ha az adásvételi szerződést kötő felek – az eladó által korábban harmadik személy javára létesített – üzemben tartói státus fenntartásáról a szerződésben kifejezetten rendelkeznek. Ekkor az üzemben tartói jogviszony ugyan a tulajdonátruházási szerződésből fakad, de az már kifejezetten a vevő személyéhez tapadó új jogviszonyt kell, hogy eredményezzen. Ha az adásvételi szerződésben az üzemben tartói státus továbbéléséről nem rendelkeznek, és az eladó bejelentési kötelezettségét teljesíti, akkor ennek járműnyilvántartásban való bejegyzésekor az üzemben tartói jogviszonyt törlik. Ez a logika a járműtulajdonos elhalálozásának, azaz a tulajdonjog-átszállás (öröklés) esetére is irányadó.
Jogszabály szerint a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, ha a jármű tulajdonosa a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból való kivonását az önkormányzati adóhatóság kérte (amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja). Ha a forgalomból való kivonási eljárás alatt, vagy a forgalomból való kivonás járműnyilvántartásban történő rögzítését követően a gépjárművet elidegenítik (eladják, elajándékozzák), akkor a jármű újra forgalomba helyezhető, mégpedig a tulajdonszerző (polgári jogi tulajdonos) nevére. Tehát ekkor az eladói adótarozás címén már nem tartható fenn a forgalomból való kivonás. Ilyen esetben az adóhatóságnak célravezetőbb az Art. és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései alapján végrehajtási eljárást indítania annak érdekében, hogy a pénzéhez hozzájusson.
dr. Kovács Attila cikke részletesen foglalkozik még a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó gépjárműadó-mentesség néhány alapismérvével, valamint a hulladékká vált járművek utáni adójogviszony megszüntetésének feltételeivel.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
