
A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (4. rész)
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.
Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.
A legnagyobb kihívás, és egyben legnagyobb kockázat a közbenső szereplőknél merül fel, hiszen ők akár vevői, akár eladói minőségben is meg tudnak jelenni a láncolatban. Azonban az axióma kimondja: csak egyetlen értékesítés minősülhet fuvarozással egybekötött értékesítésnek.
A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.
A láncügyletet – amikor egy termék több szereplőn keresztül jut el a végső vásárlóhoz – az áfatörvény speciálisan kezeli. A több értékesítésből álló sorozatban egy ügylethez, a fuvarozással járó értékesítéshez kapcsolja az adómentességet az áfaszabály.