Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Két magánszemély fele-fele arányban tulajdonosa egy háznak, melynek földszintjét leválasztották és bérbe adják egy vállalkozásnak, a mérőórák azonban közösek. A bérleti díj nettó összege évente 1,5 millió Forint. Ha a tulajdonrész arányában nézzük, akkor viszont fejenként kevesebb mint 1 millió Ft. Van-e ilyenkor egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadás után?
Mindkét tulajdonos rendelkezik adószámmal. Hogyan lehet vagy kell a bérbeadásról számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt az éves szja bevallásban szerepeltetni, külön-külön vagy egyben (amennyiben csak egyikünk állít ki számlát az egész összegről), hogy az egészségügyi hozzájárulás alól mentesülhessenek a bérbeadók?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (6) bekezdése értelmében, közös tulajdonban lévő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.
Elegendő ekkor az egyik tulajdonosnak a bérbeadásról a számlát kiállítani. Fontos a bérleti szerződésben is nevesíteni, hogy a bérbeadás bevétele a tulajdonostársak között megoszlik. Ekkor a kifizetőnek az általa levont adóelőleget a tulajdoni hányadoknak megfelelően osztania kell. Ilyenkor a személyi jövedelemadó bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni az Szja tv. 4. § (6) bekezdésére is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbeadásból származó bevétel a tulajdoni hányad arányában megoszlik és a jövedelem ezáltal 1 millió forintot nem éri el, akkor a egészségügyi hozzájárulás sem terheli a magánszemélyeket.
A kérdést szakértőnk, Bánházi Erika válaszolta meg. További kérdések és szakértői válaszok itt.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
