A hét áfakérdése: fordított adózás tervezési szolgáltatásra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Építési hatósági engedélyköteles ingatlant kivitelező fővállalkozó egy tervező cégtől, mint alvállalkozótól tervezési szolgáltatást rendel meg, melynek teljesítéséhez a tervező cég is alvállalkozókat vesz igénybe. A fenti ügylet kapcsán a tervező cég és annak alvállalkozói részéről felmerül-e a „fordított adózás” szabályainak alkalmazása?


Az áfatörvény 2008. május 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.

A „fordított adózás” szabályait kizárólag azon szolgáltatások esetében kell alkalmazni, melyek ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek.

A „fordított adózás” szabályai alá tartozás megállapításának alapját a szolgáltatásnyújtó, valamint a szolgáltatást igénybe vevő között létrejött megállapodás alapján teljesített ügylet tartalma, illetve összetett ügyleteknél azok jellegadó tartalma határozza meg, vagyis az egyes ügyleteket a „fordított adózás” szabályai alkalmazása szempontjából egyedileg kell megvizsgálni.

A fővállalkozók és az alvállalkozók közötti ügyletek esetében az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása kizárólag akkor merülhet fel, ha az alvállalkozó által a fővállalkozó részére nyújtott szolgáltatás jellegéből adódóan ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül.

Amennyiben az alvállalkozó szolgáltatását a fővállalkozó ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló – vagyis a „fordított adózás” szabályai hatálya alá tartozó – beruházás megvalósítása céljából veszi igénybe, úgy az alvállalkozó által végzett tevékenység esetében azt kell megvizsgálni, hogy az építési-szerelés, illetve egyéb szerelési munkának minősül-e.

Ha az alvállalkozó által nyújtott szolgáltatás építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munka elvégzésére irányul, akkor – függetlenül attól, hogy az önmagában nem építési hatósági engedély-köteles – a „fordított adózás” szabályai hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyköteles főberuházás megvalósítása érdekében vették igénybe.

Abban az esetben, ha az alvállalkozó által végzett tevékenység nem tekinthető építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munkának, akkor az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazása fel sem merül, függetlenül attól, hogy az alvállalkozó szolgáltatását a fővállalkozó az általa végzett „fordított adózás” szabályai hatálya alá tartozó főberuházás megvalósítása érdekében vette igénybe.

A tervező cég által a fővállalkozó részére, valamint az tervező cég alvállalkozói által a tervező cég részére nyújtott szolgáltatások kapcsán – függetlenül attól, hogy azok teljesítésére a fővállalkozó által végzett, „fordított adózás” szabályai hatálya alá tartozó kivitelezés megvalósítása érdekében kerül sor – az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása nem merül fel, tekintettel arra, hogy a kérdéses szolgáltatások, mint tervezési szolgáltatások, jellegükből adódóan nem minősülnek építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munkának.

Az előzőekből következően a tervező cégnek és az alvállalkozóinak az Áfa-tv. általános szabályai szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis a számlákat áfa felszámításával kell kiállítaniuk, feltéve, hogy az általuk teljesített ügyletek keretében a tervezésen kívül más egyéb, a fordított adózás szabályai hatálya alá tartozó tevékenységet – például építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkálatokat – nem végeznek.

A kérdést dr. Boda Péter szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.