A jövedelmek fele hazánkban is az államé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német állam a jövedelmek több mint felét fölözi le, ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas értéknek számít – derül ki a német adófizetők szövetségének (BdSt) a számításából.

A polgárok bruttó jövedelmük 53 százalékát fizetik be adók és szociális járulékok formájában; ez azt jelenti, hogy például az idei év elejétől július 13-ig teljesített munkájuk teljes ellenértéke az államkasszába vándorol. Ebben a rangsorban egyébként Magyarország is dobogós helyen szerepel a maga 51 százalékos elvonási arányával.

A lesújtó fenti eredmény hatására a BdSt az adófizetők
emléknapjává minősítette július 13-át – írja a Die Welt. A szervezet szerint az állami terhek miatt az utóbbi időben tovább romlottak a nettó jövedelmek. A BdSt ennek legfőbb okát az áfa 19 százalékra történő felemelésében, illetve a biztosítási adó, valamint a nyugdíj- és egészségügyi járulékok folytonos növekedésében látja.

Semmilyen tendenciaszerű adóemelést nem hajlandó viszont elismerni Peer Steinbrück pénzügyminiszter. Nehezményezte, hogy a BdSt nem vesz tudomást azokról az összegekről, amelyek transzferek útján visszafolynak az adófizetők bizonyos csoportjaihoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alsó jövedelemadó-kulcsok csökkentése már az előző, szociáldemokrata-zöld koalíció alatt megkezdődött.

A szövetség által felkért szakértők ezzel szemben rámutatnak, hogy az egyes területeken végrehajtott látványos csökkentéseket szinte mindig egyéb emelésekkel kompenzálja az állam. A terhek tényleges mérséklését az jelentené, ha a jövedelemadó alsó és felső kulcsát rendre 15 és 35 százalékban szabnák meg.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).