A jövőben a NAV végzi a végrehajtásokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövőben a NAV végzi azokat a végrehajtásokat,  amelyeket eddig törvényszéki végrehajtók láttak el, így a feladat elkerül a bírósági szervezetrendszertől – mondta az erről szóló törvényjavaslat vitájának expozéjában az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Völner Pál közölte: a módosítás által a törvényszéki végrehajtók jogállása is megszűnik, a magánjogi követelések végrehajtása azonban továbbra is az önálló bírósági végrehajtó hatásköre marad.

A javaslat kiemelt célja, hogy egységes szabályok vonatkozzanak az adótartozások és az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó kötelezettségek kezelésére, függetlenül attól, hogy azok igazságügyi, vagy állami követeléseket érintenek.

Az adóhatóság 2018 januárjától működik általános közigazgatási végrehajtási szervként – emlékeztetett. Egyes végrehajtásokat már az idei évtől az adóhatóság látott el, így a hivatal már rendelkezik a hatásköri szabályzással.

Az új feladatok átadás-átvétele több lépcsőben zajlik – folytatta. Az 2019. január 1-jétől kiállított dokumentumok, vagyis az úgynevezett új ügyek esetében az adóhatóság jár el, a régebbieket továbbra is a törvényszéki végrehajtó intézi.

Az ügyek kizárólag elektronikus úton adhatók át – tette hozzá.

Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy az állam lemond az elévült és a behajthatatlan követelésekről – ismertette -, azokról, amelyek értéke nem éri el a kétszázezer forintot, vagy amelyek 2010 előtt keletkeztek és azóta sem lehetett behajtani azokat.

A folyamatban lévő ügyek átadására a javaslat egy hónapos időt határoz meg.

Ha felmerül olyan kötelezettség, amelyet a törvényszéki végrehajtó a jogállás megszűnése miatt már nem tud ellátni, azt a jövőben a bírósági titkárnak kell kezelnie.

A változtatás más törvényeket is pontosít: az illetékekről vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló, vagy a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt, a jogrendszer koherenciája érdekében. A javaslat tartalmazza még büntetőjogi és pénzügyi tárgyú jogszabályok módosítását, átláthatóbbá téve azokat.

Völner Pál szólt az Alkotmánybíróság azon határozatáról is, amely a bűnügyi költségek szabályozásával kapcsolatban marasztalja el a jogalkotót. Az előterjesztés ezt is orvosolja – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.