Adatszolgáltatás a katásoknak 1 millió forint feletti kifizetésekről

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. január 28.
Címkék: , ,
Rovat:
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alanyai és üzleti partnereik részére az egy naptári éven belül történt 1 millió forint fölötti kifizetésről. A vállalkozások nagy része ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy nem jó átlépni ezt az értékhatárt, mert a NAV felfigyelhet rájuk; azt már kevésbé látják át, hogy egyáltalán kiknek kell adatot szolgáltatniuk, milyen összegeket kell figyelembe venni az értékhatár szempontjából, és mi is a menete az adatszolgáltatásnak. Cikkünkben összefoglaljuk a gyakorlati tudnivalókat.

A katás vállalkozás adatszolgáltatása

A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-ig (ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül) nyilatkozatot kell tennie az adóévi katás bevételeiről. Erre minden évben a ’KATA jelű nyomtatvány szolgál, a 2019. adóév tekintetében tehát a 19KATA nyomtatványt kell benyújtani, 2020. február 25-ig.

A katás vállalkozásnak e nyomtatvány 02-es lapján kell adatot szolgáltatnia azon üzleti partnerei nevéről, címéről és a tőlük a naptári évben kapott összegről, akiktől a naptári évben több mint 1 millió forint bevételt szerzett. A jogszabály szövegéből adódóan azonban nem minden partner adatait szükséges szerepeltetnie, és arra is oda kell figyelni, hogy melyik bevételeket kell figyelembe venni az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából.

A törvény a partner tekintetében úgy fogalmaz, hogy „bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt)”. Ebből következően az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyektől bármekkora bevételt szerzett is a katás vállalkozás, erre nem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyen partner akár adószámos magánszemély is lehet, mivel a Katv. 2. § 5. pontja alapján ő sem számít egyéni vállalkozónak.

Ha viszont a kata-alany külföldi személytől (ide nem értve a külföldi magánszemélyt) szerzett a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor be kell jelentenie a partner adatait és a kapott összeget. (Amint azonban látni fogjuk, a külföldit ilyenkor nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség.)

Az értékhatár átlépésének vizsgálata során három szempontra is ügyelni kell:

• Az értékhatárba kizárólag a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegek számítanak bele, a bevételnek nem minősülő tételek nem. Így ha például egy katás vállalkozás 2019-ben megbízási díjként kapott egy hitelintézettől 1.200.000 forintot, akkor fennáll az adatszolgáltatási kötelezettsége, ha viszont a pénzintézet kölcsönt folyósított a részére ilyen összegben, akkor ezt nem kell jelentenie. (Nem minősül bevételnek egyebek közt a katás által áthárított áfa vagy a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás sem.)

• A törvény a naptári évben megszerzett bevételről szól. A Katv. 2. § 13. pontja részletesen meghatározza, hogy a kata alkalmazásában mi a bevétel megszerzésének időpontja. Pénz esetében ez az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Nem az számít tehát, hogy a számlán feltüntetett teljesítési időpont melyik évre esik, és nem is az, hogy mikor állította ki a katás vállalkozás a számlát, hanem csak és kizárólag az, hogy mikor fizették ki neki ténylegesen az összeget – összhangban a kata adónem pénzforgalmi szemléletével.

Így ha egy katás vállalkozás pl. 2019. februárjában, márciusában, augusztusában és decemberében is 300.000-300.000 forint értékben nyújtott szolgáltatást ugyanazon partner részére, de a decemberi teljesítésű ügyletről kiállított számláját a megrendelő csak 2020. januárjában fizette ki, akkor erről a partnerről nem kell adatot szolgáltatnia (és annak sem róla), mivel a 2019. évben a kata-alany csak 900.000 forint bevételt szerzett tőle.
Az említett szabályozás, főleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó megrendelők esetében, félreértésekre adhat okot, és oda is kell figyelni, nehogy a kétféle szemlélet miatt kerüljön sor eltérő összeggel az adatszolgáltatásra, ez ugyanis máris azt eredményezheti, hogy az adóhatóság felfigyel az érintett vállalkozásokra.

• Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kata-alany nem számlát állított ki. Például a vállalkozási tevékenységhez kapott, nem a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás a kata-alany bevételének minősül a Katv. 2. § 12. pontja alapján, azonban arról a kisadózó vállalkozás nem állít ki számlát, ezért ezt az összeget az értékhatár tekintetében figyelmen kívül fogja hagyni. A nyugták sem számítanak bele az értékhatárba, de ezeket jellemzően természetes személyek felé állítja ki a vállalkozás, esetükben pedig a korábbiakban leírtak szerint egyébként sem merül fel az adatszolgáltatási kötelezettség.

Lényeges, hogy a 19KATA főlapján ezer forintra kerekítve, a 02-es lapon viszont forintban kell megadni az összeget.

Említést érdemel még, hogy a 02-es lapon a partner adószámára vonatkozó rovat is szerepel. Ez a törvény értelmében nem kötelező adat, mindössze a partner egyértelmű és könnyebb azonosíthatóságát szolgálja. Ha a kata-alany nem tölti ki ezt a rovatot, a nyomtatvány ettől még hibátlannak minősül, és csupán egy figyelmeztető üzenet („sárga hibajelzés”) jelenik meg az ellenőrzés során. Külföldi vállalkozástól szerzett bevétel esetén még ez sem, mivel a külföldi adószám a NAV számára nem könnyíti meg a partner azonosítását, ezért a nyomtatvány a „külföldi cím” rovat bejelölése esetén eleve nem vár adószámot.

A katás vállalkozás üzleti partnerének adatszolgáltatása

A Katv. a kata-alanyok partnerei részére is előír adatszolgáltatási kötelezettséget, azonban nem mindenki részére, és itt is figyelni kell arra, hogy mely összegeket kell figyelembe venni.

A törvény eleve csak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adózókra telepít ilyen kötelezettséget, a külföldi, Magyarországon nem letelepedett üzleti partnereknek ezért nem kell adatot szolgáltatniuk. Az Art. szerinti adózók közül sem kell információt adniuk a NAV felé az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeknek, valamint azoknak a partnereknek, akik maguk is kata-alanyok.

Azoknak az üzleti partnereknek, amelyek beletartoznak a kötelezetti körbe, a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról (az adószám tehát itt kötelező adat), és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről kell adatot szolgáltatniuk, ha az utóbbi meghaladja az 1 millió forintot. Az összeget illetően tehát itt is

• csak azok a tételek számítanak, amelyek a kata-alany bevételének minősülnek, és
• a „naptári évben juttatott” kitétel itt is pénzforgalmi szemléletet tükröz: az adatszolgáltatásba csak azok a tételek kerülnek bele, amelyek kifizetése (juttatása) megtörtént a naptári évben. Nagyon fontos ezért, hogy amikor egy vállalkozás lekérdezi a kata-alanyokkal kapcsolatos tranzakcióit, számítógépes nyilvántartás esetén megfelelő szűrési paramétert állítson be, különben hibás eredményt kap, és e miatt eltérés lesz a kisadózó által szolgáltatott és a vállalkozás által beküldött adat között.
• Az adatszolgáltatás teljesítése során a partnernek sem kell figyelembe vennie a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év március 31. napja. A kötelezettség teljesítésére a ’K102 jelű nyomtatvány szolgál, a 2019. naptári évben kifizetett összegekről ennek megfelelően a 19K102 jelű nyomtatványon kell információt adni az adóhatóság részére, 2020. március 31-ig. Ez ún. kötegelt nyomtatvány (a sokak számára ismerős ’08-as és ’65-ös bevalláshoz hasonlóan), tehát

• a 19K102A jelű főlapból adatszolgáltatónként egyet kell kitölteni,
• a 19K102M jelű résznyomtatványból viszont annyi lapot, ahány kisadózó vállalkozásról adatot szolgáltat a kötelezett.

Adatot kell szolgáltatnom. A NAV automatikusan kiválaszt ellenőrzésre?

Ha egy katás vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a naptári évben más adóalanytól 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, ez még nem jár feltétlenül azzal, hogy a NAV revíziót indít nála. Az adóhatóságnál ugyanis az ellenőrzések elrendelését kockázatelemzés előzi meg, melynek keretében az Art. előírása értelmében a NAV az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, az adóhatósági nyilvántartások, az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok, a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint a nyilvánosan elérhető adatok összevetését és kiértékelését végzi el.

Önmagában az adatszolgáltatás teljesítése tehát még nem eredményez automatikusan revíziót, csak akkor, ha más adatokkal (pl. alkalmazottakra vonatkozó bejelentések, az EKÁER-bejelentések, az online pénztárgépek, online számla-adatszolgáltatás adatai) együtt a kockázatelemzés eredménye indokolttá teszi az ellenőrzésre történő kiválasztást.

Azzal mindenesetre érdemes számolni, hogy a katát érintő visszaélések miatt a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az adóhivatal fokozottabb ellenőrzésbe kezd, és a szaktárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara katára vonatkozó javaslatait is vizsgálni fogja.


Kapcsolódó cikkek: